HáziPatika.com: Ma már valóban az a legnagyobb probléma, hogy túl sok az információ?
B. M.: Igen, mégpedig azért, mert mindig nagyobb a "hírértéke" annak, ha valami nem sikerült, mintha rendben ment volna minden. Az így gerjesztett félelmeket pedig el kell oszlatni, meg kell nyugtatni a nőket. Úgy, hogy elmondjuk nekik, valójában mi, miért történik a szülés során - miért normális például, ha székelési ingere lesz. Ha sikerül ott lennie fejben az anyukának, akkor uralni tudja a szülés ritmusát, a gyerek pedig trauma nélkül tud világra jönni.
HáziPatika.com: A ritmust pedig alapvetően a gyermek diktálja.
B. M.: Azt szoktam mondani, hogy a gyermek irányít, mert ő tudja, mi a jó neki. Az anya tud beszélni, tudja jelezni, mi jó és mi a nem, de a gyermek nem tudja ezt megtenni. Azaz máshogyan, mint az anyuka.
HáziPatika.com: A szívhangra gondol?
B. M.: Amikor kísérem a szülést, egyfajta tolmácsként is jelen vagyok. Mindenkinek a saját gyermekét kell világra hoznia, abban a tempóban, ahogy azt meg tudja tenni. Van, hogy elhúzódik a szülés, de ha a szívhangjával végig "mondja", hogy jól vagyok, akkor nincs semmi sürgető dolog.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
HáziPatika.com: Szóval az orvos csak akkor avatkozzon be, ha szükséges.
B. M.: És olyankor sem mindegy, hogyan. Érdekes például ez az oxitocin-jelenség . Úgy gondolom, hogy ha valaki a 100 métert 20 mp alatt tudja lefutni, akkor hiába megyek mellette motorral és nógatom, akkor sem fog gyorsabban célba érni. Ezzel nem azt mondom, hogy egyáltalán ne adjunk oxitocin-injekciót, vannak olyan esetek, amikor igenis kell, de sokszor feleslegesen használják. A mai szemléletnek egy fontos része a folyamatos monitorizálás, éppen a lehetséges problémák idejében történő észrvetétele miatt. Úgy vélem, ez hasznos, de korlátoz is. Az anya is hallja a gyerek szívdobogását, de ha egy pillanatra kihagy a jel, az anya gyakran pánikba esik, ilyenkor pedig görcsöl, szorít, feszül. Ez szintén nem tesz jót a szülés folyamatának.
HáziPatika.com: Más is változott. Amikor én születtem, a császármetszés még nagy műtétnek számított, és csak indokolt esetben alkalmazták. Ma viszont a legkisebb rizikó esetén is már vágnak.
B. M.: Igen, megszaporodtak a császármetszések . Ha számokat akarnék mondani, a hetvenes-nyolcvanas években 12-15 százalék, most nálunk a Szent Imre Kórházban 23-25 százalék, de országos szinten 35 százalékos a császármetszés aránya.
Prevenciós okai is vannak a változásnak, de a teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy megszaporodtak a bírósági tárgyalások. Nyugdíjas koromban tapasztaltam meg, milyen bíróságra járni...
HáziPatika.com: Miért is?
B. M.: Úgy gondolom, hogy ez komoly jövedelem az ügyvédeknek, leginkább ez az oka. Van, hogy ők keresik meg a pácienst, hogy adott esetben jó pénzt lehet szakítani a perben.
Az egyik páciensemnek Down-kóros gyermeke született, felelősségre vontak, mert nem ismertem fel időben. A kórházat is beperelték, pedig az akkor elérhető összes lehetséges diagnosztikai vizsgálatot elvégeztük, minden lelet negatív volt. A Down-kór kiszűrésére szolgáló kromoszómavizsgálatot 35 év felett javasoljuk, az érintett nő 34 éves volt, így neki nem volt indokolt, és semmi nem utalt arra, hogy probléma lehet. A bíróság 70 millió forintos kártérítést ítélt meg az anyának, amit a kórház ki is fizetett. A császármetszések miatt is gyakoriak a perek.
HáziPatika.com: Úgy tűnik, ezek a perek nagyon megviselik.
B. M.: Igen. Ügyeletesként kellett levezényelnem egy szülést. Haladt szépen a szülés, majd megszületett a gyermek feje, de elakadt a válla. Egy vállkifejtést kellett végezni, amely nem egy egyszerű beavatkozás. Sajnos a gyereknek ez túl nagy trauma volt, három nap után meghalt. Feljelentettek, büntetőper lett az ügyből, a vád szerint korábban meg kellett volna hoznom a döntést a császármetszés mellett. Hiába mondta a férj, aki a tanúm volt, hogy végig tökéletesen hallotta a szívhangot - tehát semmi jel nem utalt arra, hogy a gyermek rosszul van -, mégis azt mondták, meg kellett volna műtenem a kismamát. Végül felmentettek, belátták, hogy nem arról volt szó, hogy a gyermek nem tudott megszületni, hanem váratlan elakadás történt. Azt nem vették figyelembe, hogy a terhesgondozás során nem ismerték fel a terhességi cukorbetegséget.
HáziPatika.com: Ezzel hogyan függ össze a váll elakadása?
B. M.: Hát úgy, hogy a cukorbetegség miatt a gyermek méretes volt, 4 kg 20 dekával született. Az ilyen nagy súlyú csecsemők általában terhességi cukorbetegségből születnek, és nem is egészségesek. Már a terhesség alatt beindul náluk az inzulintermelés, mert ezzel is segíteni akarnak az anyjuknak.
A gyermek a szülés során nagyon súlyosan traumatizálódott. Utólag már én is azt mondom, hogy meg kellett volna műteni, de nem tudtam, hogy terhességi cukorbetegséggel állunk szemben. Az információ birtokában természetesen a császármetszést választottam volna.
HáziPatika.com: Az otthonszülés lehetősége megosztja a szakmát és a társadalmat is. Mit gondol erről?
B. M.: A nő ott szüljön, ahol biztonságban érzi magát, ez a legfontosabb. Ha valakinek az a fontos, hogy a szakszerű segítség közvetlen közelben legyen, az menjen kórházba. A magyarországi törvények megengedik, hogy az ember otthon szüljön - ennek az egyik élharcosa Geréb Ágnes . Szerintem az egyetlen probléma az ő munkásságával az volt, hogy válogatás nélkül mindenkivel megpróbált otthon szülni, holott a rizikófaktor minden esetben más és más. Ezt kellett volna pontosabban felmérnie.
HáziPatika.com: Itt jön képbe az alternatív szülés.
B. M.: Igen, a Szent Imre kórházban, a mi osztályunknak is az a szlogenje, hogy "otthon szülés a kórházban". Megteremtjük azokat a körülményeket, amelyek otthon vennék körül a kismamát. Az alternatív szülőszoba egy francia ágy egy káddal. Csak egy szívhang-hallgató van bent, és a család - olyan mint egy hotelszoba. Ha nincs gond, akkor nyugodt körülmények között szülhet a kismama, de ha probléma van, két lépésre van a műtő. A legideálisabb az lenne, ha a kórház területén létezne egy olyan rész, amely leginkább az otthonokhoz hasonlít, de mégis közel van a klinika.
Az alternatív szülészeti szemlélet élharcosa a bátyám (dr. Bálint Sándor, szülész-nőgyógyász- a szerk.), és a fia (dr. Bálint Balázs, szülész-nőgyógyász - a szerk.) viszi tovább. Az ő érdeme, hogy az alternatív szülőszoba, mint szülészeti helyiség Magyarországon először a budapesti Szent Imre Kórházban megvalósulhatott.
HáziPatika.com: Megosztana velünk olyan szakmai (pozitív vagy negatív) élményt, amely felejthetetlen?
B. M.: Pozitív élményből nagyon sok van, negatívból kevés. Ismerek olyan tizenegy gyerekes anyukát, akivel kilenc gyereket együtt szültünk. Volt olyan páciensem is, aki nálam született, majd hozzám jött szülni, csodálatos élmény volt.
A feljelentések, perek viszont elszomorítanak, például az említett Down-kóros gyermek esete. Nehéz megemészteni, mert valójában nem követtem el hibát. Továbbá az is szomorú, ha valaki elhanyagolja a terhességet. Volt egy terhességi cukorbetegséggel küzdő kismamám, akitől kértem, hogy végeztesse el a szükséges vizsgálatot , az eredménnyel pedig jöjjön vissza hozzám. Nem jött, csak amikor már nagy volt a baj: hanyagság miatt a magzat méhen belül elhalt; sosem fogom elfelejteni.
HáziPatika.com: Mit üzen a pályakezdőknek?
B. M.: Leginkább azt, hogy a szülést hagyni kell, hogy menjen a maga útján. Kísérni kell a szülést, nem vezetni, vezetni az autót kell. Mivel egy egészséges folyamatot kell végigkísérni, a kismamát leginkább partnernek kell tekinteni, nem pedig utasításokkal traktálni. A megfelelő vizsgálatokat minden esetben el kell végezni, nem csak a kismama és a születendő gyermek érdekében, az orvos magát is védi ezzel az esetleges műhibáktól, műhibaperektől.
