Míg a hétköznapi emberek a védőeszközök, különösképpen az arcmaszkok hiányán aggódnak a legtöbbet, a koronavírusos betegeket ellátó kórházakban a lélegeztetőgépek hiánya jelenti a legnagyobb problémát világszerte. Nem véletlen, hogy egyre több országban olyan cégek is lélegeztetőeszközök gyártására állnak át, amelyeknek korábban nem ez volt a profiljuk.
A COVID-19 betegség ugyanis súlyos respirációs distressz-szindrómát (rövidítve ARDS-t) okozhat, ami azt takarja, hogy a tüdőbe túl sok folyadék jut, a légzőfelülete összeesik. Ezt a folyadékot folyamatosan le kell szívni, mellette pedig mesterségesen, gépekkel kell fenntartani a légzést. Ez egy nagyon összetett folyamat, a szükséges gépek komplikáltak és drágák. Éppen ezért egyetlen kórházban sem található normál esetben több száz lélegeztetőgép, de ez általában nem is okoz problémát. Most viszont, hogy a járvány miatt sok egészségügyi intézményben tömegével szorulnak a betegek gépi lélegeztetésre - akár hetekig -, igencsak súlyos gondot jelent, hogy nem áll rendelkezésre több lélegeztető eszköz.
A tömeges lélegeztetés lehet a megoldás?
Ennek a problémának megoldásán kezdett el dolgozni Kozlovszky Miklós, az Óbudai Egyetem Neumann Informatikai Karának dékánja és az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ BioTech Kutatóközpontjának vezetője. Létrehozta a MassVentil nevű projektet, aminek célja, hogy egy tömeges lélegeztetőgépet alkossanak. Az önkéntes fejlesztők távmunkában, otthonról szállhatnak be a tervezése, mivel a forráskód nyílt, a hardveres részekhez pedig az Óbudai Egyetem biztosítja a helyszínt és az eszközöket.
"Az egyetemen létrehoztak egy tesztkörnyezetet is, itt egyszerre két-három ember dolgozhat azon éjjel-nappal, hogy elkészüljön a tömeg-lélegeztetőgép, amit aztán az elképzelések szerint, ingyenesen elérhető kódok, rajzok, adatok, összeszerelési útmutatók alapján a világ bármely pontján gyorsan és olcsón fel lehetne építeni" - mondta a dékán a hvg.hu -nak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A gépi lélegeztetésnél magas a halálozási arány
De odáig eljutni nem lesz könnyű, hiszen mint már fent is írtuk, egy páciens lélegeztetése bonyolult, személyre szabott feladat. Még egyedileg alkalmazott gépek esetében is 40-60 százalékos a halálozási arány. Ráadásul a koronavírus esetében számolni kell azzal a kockázattal is, hogy az egymás mellé fektetett betegeknél nagyobb a keresztfertőzés esélye. Ezzel tisztában van a MassVentil csapata is.
A tervük egyelőre az, hogy minden páciensnél külön-külön lenne egy, az illető aktuális állapotát folyamatosan figyelő szerkezet, ami a megfelelő mennyiségű levegőt adagolná számára. Ezekhez a modulokhoz viszont a levegő távolról, egy zárt rendszerben érkezne, és ez a gázelvezető rendszer lenne a központi, közös rész. Fontos, hogy a ventilátormotor egyik oldalán fújnák, a másikon szívnák a levegőt, azok nem tudnának egymással keveredni, emellett a kiáramló, vírusokkal teli levegőt szűrőkkel tisztítanák.
Elképzelésük szerint a motor teljesítményétől függően 5-10, de akár 50 beteget is lehetne lélegeztetni egy rendszerről. Ez elviekben jól hangzik, ám Kozlovszky Miklós hangsúlyozza, hogy a tömeges lélegeztetőgépet nem általános használatra, csupán végszükségre tervezik. Az egyedi eszközökkel nem veszik fel a versenyt, de abban nagy szerepük lehet, hogy a betegeket életben tartsák, amíg felszabadul egy személyes lélegeztetőgép.
Imádják az esti tapsot az egészségügyi dolgozók, és remélik, a járvány után sem felejtik el az emberek, milyen fontos munkát végeznek. Az nlc.hu újságírója egy mentőápolóval beszélgetett.
