Az elmúlt 30 évben mintegy megháromszorozódtak Angliában az allergiás esetek (főként a szénanátha és az ekcéma). Az allergológusok munkaidejük jelentős részében az internetről beszerzett tévhiteket próbálják meg ellensúlyozni orvosi tényekkel: sokszor sikertelenül. A megalapozatlan információkat szeretnénk felszámolni mi is, az alábbi lista segítségével.
1. Több felnőttkori allergiához vezet az, ha gyerekkorunkban kevésbé voltunk betegesek?
Nem. Természetesen van kapcsolat a mikrobák és a különböző típusú allergiák között, az viszont tévhit, hogy ha gyermekkorunkban több fertőzésen esünk át, akkor felnőttkorunkban már kisebb esélye van az allergiának. Ez a tévhit Angliából, egy 1989-ben publikált szakcikkből ered. Az ebben publikált ún. higiénia-hipotézis azt állítja: a 20. században tapasztalt allergiás esetek a gyermekkori védettség hiányának számlájára írhatók. Az ehhez csatlakozó kutatásban azt figyelték meg, hogy a nagyobb családokban kevésbé fordult elő a szénanátha, a kisebbekben pedig pont fordítva: vélhetően azért, mert kevesebb ember adott át egymásnak mikrobát és fertőzést, valamint alacsonyabb volt az ellenálló képesség is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
2. A tisztaságmánia tehet az allergia megjelenéséről?
Nem. Mikrobiomunk ugyanis - a mikrobák azon csoportjáról beszélünk, amelyek testünkben, illetve testünk felületén élnek - megváltozott az előző generációéhoz képest. Ez nem a tisztaságmánia miatt van, hanem azért, mert a városi életmód miatt sokkal kevesebb mikrobiális fertőzéssel találkozunk. Ez viszont nem azt jelenti, hogy sterilebb otthonaink lennének: a mikrobák helyett megjelentek a belőlünk, háziállatainkból , a lakásba kerülő nyers ételekből vagy a nagyobb mennyiségű porból származó organizmusok.
Ezt a jelenséget magyarázza a higiénia-hipotézisre adott egyik válasz, amelyre gyakran csak "régi barátok"-mechanizmusként hivatkoznak. Eszerint azért jó az, ha sok, főként ártalmatlan mikrobának és parazitának vagyunk kitéve, mert ennek hatására olyan változatos mikrobiom alakul ki, amelynek hatására jobb immunrendszerünk lesz és jobban is leszünk védve az allergének támadása ellen.
Ezen "régi barátok" evolúciónkat több millió éve kísérik, legfertőzőbb betegségeink viszont csak az elmúlt kb. tízezer évben jelentek meg, ahogy elkezdtünk városi közösségekben élni egymással. Az elmúlt 200 év életmódbeli és egészségügyi változásai miatt ráadásul sok "baráttal" megszűnt a kapcsolat: megszűntek a fertőző betegségek , egyre kevesebb mikrobának vagyunk kitéve, életünk kezdeti szakaszában emiatt kevesebb mikrobával tudjuk felvenni a kapcsolatot.
3. Ha mellőzzük a higiéniát, akkor kevesebb allergia fog kialakulni?
Nem, pont fordítva, a tisztaságra és a higiéniára egyaránt kell figyelnünk. Manapság az emberek ezt a két szót rokonértelmű fogalmakként használják. Ha védekezni akarunk a fertőzés ellen, az nem arról szól, hogy milyen tisztának néz ki a lakásunk vagy milyen gyakran tusolunk, hanem hogy mit teszünk azért, hogy a baktériumok ne terjedjenek tovább. Ehhez pedig olyan gyakorlati megoldásokra is szükség van, mint a kézmosás vagy az ételbiztonság.
4. Akkor esetleg a kemikáliák megjelenésének köszönhető a több allergiás eset?
Összességében nem, bár ha túl sok tisztító-, vagy antibakteriális szert használunk, az csökkenti a mikrobákkal való találkozás esélyeit, úgyhogy a fentiekben is magyarázott okok miatt ez időnként okozhat allergiát. A bizonyítékok azonban azt mondják, hogy attól, hogy szeretjük a lakásunkat tisztán tartani, az még nem lesz káros hatással az emberi mikrobiomra.
Sokan hiszik azt, hogy a szintetikus vegyszerek sokkal esélyesebben okozhatnak allergiás reakciókat, ezért is akarják azokat természetes alternatívákkal helyettesíteni. A legtöbb allergiás reakciót azonban természetesen előforduló allergének okozzák, például a tojás, tej vagy csonthéjasok, kertünkben a kankalin vagy a krizantém, illetve a pollen, a poratka vagy a háziállatszőr.
Legjobban: