Pollen, por, étel, rovarcsípés, állatszőr, penész, gyógyszer, latex - csak néhány a leggyakoribb allergének közül, melyek változatos panaszokat okoznak, és akkor még nem beszéltünk az olyan ritka allergiákról, mint az aquagenic urticaria, azaz vízallergia, melyben a beteg szervezete még a saját könnyére is heves immunválaszt ad. Az Allergológiai Világszervezet (World Allergy Organization, WAO) adatai alapján a Föld lakosságának 30, de akár 40 százaléka is szenvedhet egy vagy több allergiás betegségtől. Egyes becslések szerint 100 éven belül minden második embernél előfordul majd valamilyen allergia. Egyelőre azonban pontos adatokat senki, még az Egészségügyi Világszervezet (WHO) erre szakosodott intézménye (WAO) sem tud, mivel számos olyan ország van még a Földön, ahol nem tartják nyilván az allergiás megbetegedéssel élőket - minderről a világ egyik legátfogóbb tematikájú kiadványában, a WAO White Book on Allergyben írtak a szakemberek még 2011-ben. Azóta sem született ehhez hasonló nagyságrendű tanulmány, mely az allergiás megbetegedések minden ágát érintette volna.
Természetesen a szakértők folyamatosan kutatják egyrészt a test téves immunreakciójaként számon tartott betegségeket, másrészt próbálják felmérni az érintettek arányát. Annyi bizonyos, hogy a világon a legtöbben allergiás náthában (más néven szénanátha) szenvednek, a felnőtt lakosság 10-30 százaléka lehet érintett, míg a gyerekek között az arány 40 százalék körül alakul. Ezt követik az ekcémás megbetegedések és az ételallergiák. Utóbbiban a WAO becslései szerint akár félmilliárdan is szenvedhetnek, és arányuk az elmúlt években meredeken nőtt. Utóbbi okát a kutatók a civilizációs ártalmak erősödésében látják.
A fiatal nők gyakrabban allergiásak
Magyarországon is elég korlátozottan állnak rendelkezésre adatok az allergiások számára vonatkozóan. Az egyik legátfogóbb Európai Lakossági Egészség Felmérés (ELEF) 2009-es eredményei szerint itthon az allergiások mindössze 84 százaléka fordul orvoshoz panaszaival, de közülük is csak 5 százalék az, aki beveszi az allergológus által felírt gyógyszert a betegségére. A többség vagy vény nélküli készítményekkel vagy alternatív módszerekkel (például az allergének elkerülésével) próbálkozik. Pedig az akkori becslés szerint a lakosság mintegy 16 százalékát érintette valamilyen allergia, ami körülbelül 1,5 millió embert jelent.
Öt évvel később, a 2014-es ELEF-adatok szerint a 15 év feletti magyar népesség 12,2 százaléka (mintegy 1,2 millió ember) szenvedett valamilyen allergiás betegségtől, ám az nem derült ki, hogy melyek voltak azok az allergiatípusok, amiket beleszámoltak, és melyek azok, amelyek esetleg kimaradtak. A javuló adatok hátterében egyébként a növekvő látencia is állhat, hiszen egyre több a vény nélkül kapható szer, így sokan kimaradnak az egészségügyi ellátórendszerből, hiszen eleve nem is végeznek rajtuk allergiatesztet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Akárhogy is, az allergiások korosztály és nem szerinti aránya közel hasonlóan alakult a vizsgált években. 2014-ben a legérintettebbek a 15-34 éves nők voltak, akiknek 15,6 százaléka szenvedett valamilyen túlérzékenységtől. A második helyen a nők 35-64 éves korcsoportja szerepelt 13,7 százalékkal, míg a harmadik helyen a 15-34 éves férfiak csoportja állt, akik közül 13,4 százalék volt allergiás valamire.
A 2014-es ELEF során a pollenallergiásokat külön is vizsgálták: akkor a 15 év feletti magyar népesség 14,7 százaléka volt szénanáthás. Bár az eredményei még nem jelentek meg, kíváncsian várjuk a 2019 őszén végzett Európai Lakossági Egészség Felmérés adatait, mivel abban már a pollenallergián túl az ekcémára és az ételallergiára vonatkozó kérdéseket is feltettek.
Egyre több gyereket érint
Ahogyan a fenti számokból is látszik, a fiatalabb korosztály tagjai közül többen szenvednek valamilyen túlérzékenységben, és akkor még a 15 év alatti gyermekekről nem is esett szó. A WAO adatai szerint a világon a gyermekek a szénanátha mellett leginkább az ételallergiáktól, az ekcémától, valamint az asztmától szenvednek. Az Allergológiai Világszervezet becslései alapján az iskoláskorú gyermekek 40-50 százaléka, tehát majdnem minden második fiatal életét nehezíti meg valamilyen allergia. Mint említettük, az asztma az egyik leggyakoribb: mintegy 350 millióan élnek ezzel a betegséggel világszerte, és számuk az előrejelzések alapján 2025-re akár 100 millióval is megnőhet, a legnagyobb arányú növekedést pedig a gyerekek körében prognosztizálják. Az asztma kialakulásának okai között egyértelműen vezet a folyamatosan romló levegőminőség. Érdekes adalék, hogy a WHO szerint a világon évente mintegy 250 millió haláleset köthető az asztmához, melyek nagy része megfelelő kezeléssel elkerülhető lenne.
Az asztma mellett a gyerekek allergiás betegségének tekinthető atópiás ekcéma (AE) minden ötödik gyermeket érint a világon, míg a felnőtt lakosság körében ez az arány mindössze 2-10 százalék. További érdekesség, hogy az AE az iparosodott országokban élő gyermekek körében gyakoribb. A 6 hónapnál fiatalabbak 45 százalékánál jelenik meg ez a bőrszárazsággal, égő, viszkető érzéssel is járó állapot, míg 1 éves korukig a kicsik 60, öt éves korukig akár 85 százaléka is megtapasztalhatja a kínzó tüneteket. Szerencsére a babák fele kinövi a betegséget kétéves korára, de vannak, akiket a panaszok akár életük végéig is elkísérnek. A gyerekek egyébként az ekcémához hasonlóan képesek "kinőni" az ételallergiákat is, ez is magyarázza, hogy míg a kicsik 5-6 százaléka szenved valamilyen étellel (jellemzően tojással, liszttel vagy tejjel) szembeni túlérzékenységtől, ez a felnőtt lakosság körében egyelőre "csak" 1-2 százalék körül mozog.
Allergiák jönnek-mennek
Nemcsak kinőni lehet azonban egy allergiát, hanem "belenőni" is, ahogyan ezt a többség megtapasztalja, hiszen pollenallergiával csak nagyon kevesek születnek, és sokkal inkább jellemző, hogy az egy későbbi életkorban alakul ki. De ugyanez a helyzet a laktózérzékenységgel is, melyről már tudjuk, a többség genetikailag determinált arra, hogy a laktóz emésztéshez szükséges laktázenzim-termelése kimerüljön élete egy későbbi szakaszában. Ugyanakkor a testünk úgy lett "kialakítva", hogy gyermekként még ne okozzon gondot a tejcukor megemésztése.
Az sem példa nélküli azonban, hogy valaki felnőtt korban "nőjön ki" valamilyen túlérzékenységet, vagy hirtelen jelenjen meg nála téves immunreakció egy addig "semleges" allergénre. Dr. Alice Hoyt allergológus szerint ennek több oka is lehet. Például, ha megszűnik az allergénnek való kitettség, ám később újra megjelenik. Klasszikus példa erre a diák, aki a családi fészekből kiszakadva, másik városba jár főiskolára, hazatérve pedig azt tapasztalja, hogy a család kedvenc macskájától bizony könnybe lábad, viszket a szeme, tüsszög, folyik az orra, holott korábban gond nélkül dédelgethette a cicát. Ilyenkor az allergológus szerint az érintett elvesztette a macskákkal szembeni toleranciáját, és teste nem megfelelő immunválasszal reagál annak újbóli megjelenésére. De ennek fordítottja is megtörténhet, ha mondjuk valakinek a szervezete lassan hozzászokik egy állat jelenlétéhez, előbb-utóbb kialakul például a kutyaszőrrel szembeni tolerancia, és megszűnnek az addig kínzó tünetek.
Dr. Hoyt szerint teljesen normális, hogy valaki, akinek sosem volt problémája a pollennel, egyik évről a másikra azzal szembesül, hogy tavasszal elkezd folyni az orra, tüsszög, köhög megállás nélkül. Ilyenkor a szervezet úgymond telítődött, és elkezd helytelen immunválasszal reagálni az allergén anyagra. De ugyanígy jelentkezhet allergia egy addig kedvelt étellel, vagy korábban gond nélkül használt gyógyszerrel szemben is. Az immunrendszerünk ugyanis folyamatosan változik. Ha például eddig allergiásak voltunk, de úgy érezzük, hogy enyhültek, vagy akár meg is szűntek tüneteink, érdemes felkeresni allergológusunkat, hiszen az is lehetséges, hogy a testünk szépen lassan felépítette a megfelelő védekezési stratégiáját az adott allergénnel szemben.
