Az allergiakezelés csúcsa: az immunterápia

Az allergia népbetegség, nemcsak hazánkban, szerte a világon is. Kevesen tudják, de az immunterápiának köszönhetően akár tünetmentessé is válhatunk. Honnan ered a módszer, milyen "működési elvvel" hat?

A 100 éves múltra visszatekintő immunterápiás kezelés felfedezésének legelső gyökerei valójában egészen az ókorig, a Kr.e. 132-63-as időkig nyúlnak vissza, hiszen azokban az időkben a politikai ellenfelek félreállításának gyakori eszközeként alkalmazták a mérgezést. VI. Mithridatész, pontoszi király ezt megelőzendő, olyan módszer kidolgozására törekedett, amely képes hatástalanítani a kígyómérget. Ennek érdekében rendszeresen, egyre nagyobb mennyiségű mérget juttatott a szervezetébe, míg végül immunissá, védetté vált az addig azonnali halált okozó anyaggal szemben. A terápia sikeresnek bizonyult.

Homeopátia és immunterápia

Az XVIII. század elején Samuel Hahnemann felfedezése, mely szerint ugyan az az anyag, amely betegséget okoz, képes azt meg is gyógyítani; némi egyezést mutat az immunterápia működési mechanizmusával. A hasonlót a hasonlóval gyógyításának elvén működő homeopátia és az immunterápia közt azonban lényeges különbség, hogy az allergén-specifikus immunterápia ún. dózis-hatás összefüggéseket követ, adagolása szigorúan szabályozott keretek közt történik, pontos dózisokban meghatározott, s eredményességét számtalan placebo-kontrollált vizsgálat is igazolja.

Himlő és allergia

Az 1900-as évek elején több vizsgálat is zajlott, melyek az allergia kialakulásának és kezelési lehetőségeinek módjait kutatták. Az egyik jelentősebb felfedezés Wolff-Eisner nevéhez köthető, aki kimutatta, hogy a szénanáthás tüneteket a polleneket alkotó fehérje összetevők okozzák. Alexandre Besredka állatokon végzett kísérletei során elsőként alkalmazta sikerrel az allergénspecifikus immunterápiát. A fejlődésében azonban a himlő elleni védőoltás felfedezése jelentette a valódi áttörést.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A himlő elleni védőoltás működési mechanizmusa az 1911-es évben arra ihlette Leonard Noon és John Freeman kutatókat, hogy az allergia kezelésére is a fertőző betegségek ellen akkoriban már sikerrel alkalmazott védőoltásokhoz hasonló terápiát fejlesszenek ki. A kutatók - részben Besredka állatokon végzett vizsgálati eredményei nyomán - feltételezték, ha injekció formájában a beteg szervezetébe juttatják az allergén anyagot, akkor az idővel megtanulja elviselni azt, ilyen módon pedig az adott pollen hatására fellépő allergiás reakció is megszüntethető. A Lancet folyóiratban közölt sikeres eredmények hatására az allergén-specifikus immunterápia alkalmazása világszerte gyors népszerűségre tett szert a kezelőorvosok körében, az allergiás betegségek kezelési módjaként.

Az első próbálkozások

A XX. század elején az immunterápiás kutatások fő témája a készítmények megfelelő összeállítása volt. Felismerték, hogy a kezelés sikerességének titka a megfelelő allergén kiválasztásában és elkészítés módjában rejlik. A kezdetleges próbálkozások során az A. Coca által felfedezett recept alkalmazása terjedt el, noha sikerességét igazán eredményes klinikai vizsgálatok nem igazolták. Erre az időszakra tehető a hisztamin, anafilaxiás reakció kialakulásában betöltött szerepének meghatározása is.

Az áttörés

Az orvostudomány fejlődésével az 1950-es évektől megkezdődtek az allergénspecifikus immunterápia alkalmazásának klinikai vizsgálatai is. Az 1950-es és 1980-as évek között az immunterápiás készítményeket világszerte egyre több országban használták az allergiás betegségek kezelésére. Az Egyesült Államok országaiban jellemző a személyre szabott készítmények alkalmazása, míg Európában inkább a standardizált, fix kombinációk használata terjedt el és került engedélyezésre.

A biztonság és a hatékonyság növelésének érdekében az 1970-es években megszületett az a mai napig is érvényben lévő alap koncepció, mely a készítmények összeállításának módját egységes módon szabályozza. Az allergén-specifikus immunterápia gyakorlati alkalmazására vonatkozó nemzetközi irányelveket pedig az Egészségügyi Világszervezet fektette le 1997-ben.

Immunterápia a XXI. században

A kezdetben csak injekciós formában létező kezelés ma már szájon át szedhető cseppek vagy tabletta formájában is elérhető. Bizonyos allergiák esetében azonban továbbra is kizárólag injekciós immunterápiára van lehetőség, ilyen például a darázs- vagy méh(csípés)allergia. Az Egyesült Államokban már megkezdődtek a kutatások, melyek sikerével az immunterápiás kezelés ételallergiás páciensek számára is elérhetővé válhat. Az elmúlt évek alatt a kutatók a kezelés hosszú távú hatásait is vizsgálták, így elmondhatjuk, hogy egy 3-5 éven át alkalmazott terápia hatására 10-12 éves tünetmentes időszak érhető el.

Az immunterápia hosszú távú hatásait vizsgáló kutatások azt is igazolták, hogy kizárólag ez a módszer képes az allergia valódi okára hatni, így nem csak a tüneteket szünteti meg, de segítségével megelőzhető a további allergiák kialakulása és a súlyosabb szövődmények, így például az asztma is.

Hazai vonatkozás

Hazánkban 2008. augusztus 28-án megalakult a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság Immunterápiás szekciója. Tagja lehet minden orvos, akit érdekel az immunterápia, már régen alkalmazza és szeretné a tapasztalatait átadni, vagy szeretné a tapasztalatait kicserélni, illetve aki még nem alkalmazta és szeretne többet tudni róla.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +2 °C
Minimum: -3 °C

Délután északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben felhős maradhat az idő. Már csak a déli és keleti határ mentén fordulhat elő az összefüggő csapadékzóna északi részén havazás, másutt inkább havas eső, délen eső. Másutt egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél főként az Észak-Dunántúlon lesz nagy területen erős, a magasabban fekvő részeken akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. A kettős fronthatás miatt az arra érzékenyeknél fejfájás, ízületi fájdalom, vérnyomásingadozás jelentkezhet.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra