„A szezonális allergia okozta kötőhártya-gyulladás messze a leggyakoribb szemallergia. A betegeknél a levegőben lévő növényi pollen típusától függően tavasszal, nyáron, illetve ősszel is jelentkezhetnek jellegzetes tünetek: könnyezés, idegentest-érzés, szemviszketés, a kötőhártya vörössége, valamint a szemhéj duzzanata” – mutatott rá dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakembere. Hozzátette, a tünetek általában mindkét szemet érintik, bár intenzitásukban gyakran tapasztalható oldalkülönbség. Az allergiás kötőhártya-gyulladás homályos látással, fényérzékenységgel, híg, víztiszta váladékozással is járhat, és gyakran kíséri vizes orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés és tüsszögés. Ha tüneteink hosszabb ideje összefüggően jelentkeznek, és korábban is az év ezen időszakában figyeltünk fel rájuk, akkor nagy valószínűséggel szezonális allergiáról van szó.
Az allergiás kötőhártya-gyulladás kezelése
„A szénanáthások döntő többsége kénytelen megtapasztalni a szemet érintő kínzó tüneteket, amelyek bizonyos pollenek esetében akár hónapokon át jelen lehetnek. Az allergiás kötőhártya-gyulladás nem fertőz, kezelésének első lépcsőfoka, hogy törekedni kell az allergén kerülésére” – tanácsolja Moric doktornő, aki szerint a szabadtéri tevékenységek idején a pollenek ellen is hasznos lehet a napszemüveg viselése. Az allergiás kötőhártya-gyulladás enyhe-közepes tünetei általában jól reagálnak az egyszerű otthoni kezelésekre. A szem hideg vízzel való kiöblítése, valamint tartósítószer-mentes műkönny használata eltávolítja az allergéneket. A súlyosabb tünetek viszont általában gyógyszeres kezelést és orvosi felügyeletet igényelnek.
Az allergiás reakció kiváltotta tünetek enyhítésében az antihisztaminok használata javasolt, amelyek többféle formában is elérhetőek: tabletták, szirupok, krémek, orrspray-k és szemcseppek egyaránt tartalmazhatják. A szemcseppek közvetlenül kezelik az allergiás kötőhártya-gyulladás tüneteit, és többféle – akár kombinált – készítmény is szóba jöhet a tünetek enyhítésében.
- Antihisztaminos szemcsepp: hatékonyan mérsékli a szem viszketését és a vérbőséget, de orvosi tanács nélkül hat hétnél tovább nem használható.
- Hízósejtmembrán-stabilizáló (kromlintartalmú) szemcsepp: a tünetek megelőzésére javasolt, így két héttel az allergén megjelenése előtt célszerű elkezdeni használni.
- Érszűkítőt tartalmazó antihisztaminos szemcsepp: minimalizálja a viszketést, és csökkenti a vérbőséget a szem duzzadt ereinek szűkítésével. Orvosi tanács nélkül 14 napnál tovább nem alkalmazható, mert a tartós használat mellékhatásokat okozhat.
- Szteroidos szemcsepp: hatékonyan és gyorsan csökkenti a gyulladásos tüneteket, de csak szigorú orvosi felügyelet mellett használható, rövid távú kezelésként. Tartós alkalmazása szürke hályog kialakulásához és látásromláshoz is vezethet.
„Az allergiás betegségek kezelésében használt gyógyszerek csak tüneti kezelésre alkalmasak, a kiváltó okot azonban nem szüntetik meg. Az egyetlen oki terápia az úgynevezett allergénspecifikus immunterápia, melynek során a betegek tisztított, sztenderdizált allergénkivonatokat kapnak szájon át, cseppek vagy tabletta formájában. A terápia hatására jelentősen mérsékelhetők a szénanátha okozta tünetek, így az évről évre megjelenő, a szemet érintő kellemetlen panaszok is” – mondta el dr. Moric Krisztina.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
