Régóta sejtik a tudósok, hogy az alumíniumnak köze lehet az Alzheimer-kórhoz. Sok szakértő azonban eddig azt állította, hogy erre nincs elég bizonyíték. Mindez azért fontos, mert a mindennapi életben számtalan alumíniumból készült eszközzel találkozhatunk, főleg a konyhában, és ezeket többnyire főzésre vagy élelmiszer tárolására használjuk.
Most azonban Chris Exley, a Keele Egyetem professzora azt állítja, hogy friss kutatásai igazolták: az alumínium valóban szerepet játszik a kognitív (értelmi, agyi) képességek csökkenésével járó betegség kialakulásában. Minderről a brit Daily Mail számolt be, a T he Hippocratic Post című, egészségügyi témákkal foglalkozó blogra hivatkozva.
A blogon író Exley professzor megállapítja: az alumínium egy ismert neurotoxin, azaz idegméreg, amit egy másik betegség, a dialízisencephalopathia kapcsán már kimutattak. (Enkefalopátiának nevezzük "az agy különböző eredetű globális működészavarait .)
Exley és munkatársai a Journal of Trace Elements in Medicine and Biology című szaklapban publikáltak eredményeikről egy szakcikket is. A tudósok azt mutatták ki, hogy az alumínium és az Alzheimer-kór kialakulása között lehet összefüggés, méghozzá az Alzheimer-kór több típusa esetében is. Exley hangsúlyozza, hogy az alumínium nem az egyetlen tényező az Alzheimer-kór kialakulásában, de komolyan kell venni a szerepét a betegség folyamatában.
A professzor hivatkozik arra is - amit már korábban ismertek -, hogy az Alzheimer-kór kései vagy sporadikus változatában szenvedők agyszöveteiben szignifikánsan magasabb az alumínium előfordulása, mint a hasonló korú idős embereknél. Vagyis azoknál, akik hatvanas éveik végén járva betegedtek meg Alzheimer-kórban, magasabb agyszöveti alumíniumkoncentráció mutatható ki, mint az egészséges kortársaikban.
Szintén magasabb az agyi alumíniumkoncentráció azoknál, akik az úgynevezett korán jelentkező sporadikus Alzheimer-kórban betegedtek meg, és akik a szokásosnál jobban ki vannak téve az alumíniumnak, illetve alumíniumszennyezésnek a környezetükben, illetve a munkahelyükön.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az Alzheimer-kórnak többféle csoportosítása van. E felosztás szerint az Alzheimer késői formája (late onset-LOAD) 65 év felett kezdődik, s ezen belül familiáris és sporadikus formák is előfordulnak. Ezzel szemben a korai (early onset-EOAD) formák 65 év alatt kezdődnek és elsősorban familiáris típusúak. (Ez utóbbi a "családi" változatot jelenti, azaz, elsősorban genetikai meghatározottságra utal, miközben a sporadikus - szórványos - esetek más rizikófaktorokkal is összefügghetnek. A magyar felosztás szerint ez a kései változatokra jellemző.)
Ám Exley csapatának felfedezése azt jelenti, hogy az Alzheimernek van egy olyan korai változata (az ötvenes-hatvanas éveikben járóknál), amelyiknél az érintettek a szokásosnál nagyobb mennyiségű alumíniummal találkoz(hat)nak mindennapi életükben. (Azaz itt nem genetikai tényezőkről, hanem egy külső rizikófaktorról van szó.)
A tudósok úgy találták, hogy az alumíniumszint azoknak az agyszövetében éri el az egyik legmagasabb értéket, akik a familiáris ("családi") Alzheimerben hunytak el. Ezeknek a személyeknél az alumínium koncentrációja olyan magas volt, mint az alumínium által kiváltott enkefalopatiában elhunytaknál. Vagyis akik vesedialízisen estek át. Ez pedig azt jelenti, hogy az alumínium mint neurotoxin által kiváltott betegséghez hasonló koncentráció fordult elő a familiáris alzheimeres betegekben.
A professzor és munkatársai tehát immár kvantitatív, azaz mennyiségi, mérési adatokkal alátámasztott információkra alapozzák eredményeiket. A fluoreszcenciás mikroszkópia módszerével sikerült ezt kimutatniuk, s immár a familiáris Alzheimer-kórban szenvedők adatait is vizsgálni tudták.
E betegség első szimptómái már 30-as vagy 40-es életkorban is megjelenhetnek. Ugyanakkor ez rendkívül ritka formája a betegségnek, az alzheimeres esetek 2-3 százalékáért felelős.
Az ilyen típusú kóreseteknél vannak genetikai mutációk, amelyek a béta-amiloiddal függenek össze. Ez a fehérje ugyan az Alzheimer-kór összes változatában szerepet játszik, de a familiáris formában megbetegedettek sajátossága, hogy a szervezetükben több béta-amiloid termelődik az átlagosnál, és a tüneteik is sokkal korábbi életkorban jelennek meg.
Az új kutatás tehát azt is sugallja, hogy a genetikai előfeltételek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók az alumínium felhalmozódásával az agyszövetben. Az öregedés ugyan továbbra is a fő rizikófaktor a betegség kialakulásában, viszont az alumínium az agyszövetben az öregedéssel párhuzamosan halmozódik fel.
Ez is érdekelhet
Exley és munkatársai szerint, ha valaki a környezetében vagy a munkahelyén túl nagy alumíniumkoncentrációnak van kitéve, akkor az agyszöveteiben is magasabb lesz az alumínium szintje. Ez pedig az Alzheimer-kór korai sporadikus formájához vezethet. A genetikai meghatározottság tehát a familiáris vagy korai Alzheimer-kórnál erősebb, és e formákban az előfeltételek arra hajlamosítják az érintetteket, hogy a szokásosnál korábban kezdjen kialakulni el bennük az átlagosnál magasabb alumíniumszint.
Legjobban: