Az aranyeres csomók voltaképpen vénatágulatok, amelyek a végbél és a végbélnyílás falában keletkeznek. Ezek a csomók begyulladhatnak, vérezhetnek, megnagyobbodhatnak, néha kifordulnak vagy véralvadék képződhet bennük, és ilyenkor fájdalmassá válnak. A kellemetlen tüneteket valószínűleg a legtöbb embernek nem kell bemutatni, mert bár tabutémának számít és keveset beszélnek róla, Magyarországon is rengeteg ember szenved miattuk. A felnőtt lakosság csaknem háromnegyedét érinti az élete egy szakaszában, a betegek számát ugyanakkor csak megbecsülni lehet, hiszen sokan félnek orvoshoz fordulni a kellemetlen tüneteikkel.
Azt már talán sokan tudják, hogy az aranyérbetegség előfordulása jóval gyakoribb azoknál az embereknél, akik ülőmunkát végeznek: az irodában dolgozók, sofőrök vagy pénztárosok nagyobb arányban szenvednek a betegségtől. Ha a nap nagy részét a székben töltjük, úgy a medencefenékre fokozott nyomás hárul, a végbél körüli vénák keringése lecsökken és gyulladások alakulhatnak ki. Ugyanakkor nem a túl sok ülés az egyetlen olyan rizikótényező, ami szerepet játszhat az aranyérbetegség kialakulásában.
Helytelen táplálkozás és túlsúly
A betegség egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka a székelés közbeni erőlködés, melynek hátterében a helytelen táplálkozás és az amiatt kialakuló székrekedés áll. A zöldségek, gyümölcsök és a teljes kiőrlésű gabonák aktívabbá teszik a bélműködést, így a széklet kisebb erőfeszítéssel üríthető. Ugyanakkor a növényi rostokban szegény, egyoldalú táplálkozás miatt a székelés is egyre nehezebbé válik, az erőlködés pedig fokozott nyomást helyez az aranyeres csomókra és a végbél sérülésével is járhat. A rost mellett a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre is ügyelnünk kell, hogyha ugyanis a szervezetünk kiszárad, az szintén székrekedéshez, illetve a fenti folyamatokhoz vezethet.
A túlsúlyos, elhízott embereknél szintén nagyobb az aranyér kialakulásának veszélye, a plusz kilók miatt ugyanis fokozott terhelés nehezedik a hasüregre, a kismedence szerveire és vénáira, valamint a végbélre és az ott húzódó erekre. Hogyha pedig a végbél vénáira folyamatosan nagy nyomás nehezedik, idővel pangás jelentkezhet a végbél környékén. Ilyenkor az érintett erek kitágulnak, romlik a vérellátás ezen a területen, az aranyeres csomók megduzzadnak, érzékenyek lesznek, vérezni kezdenek, kidörzsölődnek, és nehezen gyógyulnak.
Aranyér terhesség alatt
A kismamák negyede megtapasztalja a gyermekvállalás egy nem túl kellemes velejáróját, az aranyeret. Ennek az a fő oka az, hogy terhesség alatt a hormonális változások miatt a vénák – így a végbél vénái – is hajlamosabbak a tágulásra, ami miatt az aranyeres panaszok kialakulhatnak vagy felerősödhetnek. Szerencsére a szülést követő időszakban a betegség tünetei is nagyrészt gyorsan enyhülnek.
A rendszeres mozgás hiánya
A fizikai aktivitás számos módon hat pozitívan az egészségünkre, a mozgáshiány ugyanakkor az aranyér egyik rizikófaktora. A rendszeres mozgás testszerte javítja a keringést és segít a testsúlykontrollban is, ami a fent említett okok miatt lehet preventív hatású. Persze nem kell rögtön megerőltető versenysportban gondolkodni, már is elég lehet, ha heti 2-3 alkalommal elmegyünk kocogni, vagy a buszozás helyett inkább a sétát választjuk hazafelé jövet. Sokat segíthet még a medence izmainak edzésben tartása is, melyhez szinte mindenkinek ajánlott a gátizomtorna.
Veszélyt jelenthetnek bizonyos sportok vagy a fúvós hangszerek
Fontos azonban azt is kiemelni, hogy nem csak a mozgásszegény életmód, de bizonyos sportok is növelhetik az aranyér kockázatát. Az olyan, nagy erő kifejtését igénylő versenysportok, mint például a súlyemelés, az alhasra és a medencére terhelődő nyomás az aranyér kialakulását is veszélyezteti. De növelheti a kockázatot a kerékpározás vagy a lovaglás is, főleg akkor, ha hosszabb távokat tesz meg a sportoló. A nyereg és a bicikli ülése ugyanis szintén károsan hat a medencefenék izomzatára és akadályozza a vénás keringést. Meglepő módon hasonló hatása lehetnek a fúvós hangszereknek is az egészségre, a zenészeknél ugyanis játék közben szintén fokozódik az alhasi nyomás.
Hogyan kezeljük az aranyeres panaszokat?
Ahogy a fenti felsorolásból is kiderül, az aranyeres panaszok helyes életmóddal is megelőzhetőek, és a kezelésben is fontos szerep jut a rostban gazdag, egészséges étrendnek, a rendszeres mozgásnak és a testsúlykontrollnak. A panaszok ideje alatt kerüljük a megerőltető tevékenységeket is, valamint ügyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre. A patikák polcain vény nélkül is elérhetőek emellett olyan kenőcsök és kúpok, amelyek egyszerre csökkentik a fájdalmat és a gyulladás mértékét, valamint fokozza a szövetek védekezőképességét és regenerálódását.