A vastagbélrák évek alatt, fokozatosan és tünetmentesen alakul ki, így a legtöbbször csak 60 év felett jelentkeznek panaszok. Ezért jellemzően az idősek problémájának tartják a betegséget. Egy amerikai projektben azonban összesítették az elmúlt évtizedek rákstatisztikai tendenciáit, és előrejelzést készítettek a megbetegedések előfordulásáról. Ebből kiderült, hogy 2040-ben a vastagbélrák továbbra is ott lesz az öt vezető daganatos betegség között (a tüdő-, a mell-, a hasnyálmirigy- és a májrák, illetve a melanóma mellett), ugyanakkor a szűrőprogramoknak köszönhetően az idősek körében csökken majd a halandóság. A 18-49 éveseknél viszont ez lesz a második vezető halálok a rosszindulatú daganatos betegségek közül, megelőzve ezzel több egyéb ráktípust.
A vastagbéltükrözés több egy egyszerű szűrésnél
2020-ban több mint 1,9 millió új vastagbélrákos esetet regisztráltak világszerte, Magyarországon pedig mintegy 5500 páciensnél diagnosztizálták ezt a betegséget. Ez egyébként a hazai éves átlagnál körülbelül 1000 fővel kevesebb, ami jórészt a koronavírus-járvány miatt elmaradt vizsgálatoknak tudható be. A magyar statisztikából is kiderül, hogy mind a hölgyeknél, mind pedig a férfiaknál minden tizedik beteg az 55 év alatti korosztályból került ki.
„Valóban él egy tévhit az emberekben, hogy a vastagbélrák az idősek betegsége, holott a rákhoz vezető út 10-15 évig tart. Ha egy páciensnél még időben felfedezik a betegséget, akkor az ötéves relatív túlélési arány 90 százalékos. Sajnos azonban a tapasztalatok szerint ez 10 esetből csak 4-re igaz. Amikor a betegek orvoshoz fordulnak, akkor már általában olyan panaszaik vannak, amelyek előrehaladott stádiumú betegségre utalnak. Az endoszkópos vastagbélrákszűrésen nemcsak az esetleges elváltozásokat azonosítjuk, de további előnye ennek a típusú vizsgálatnak, hogy azonnal el is távolíthatók azok a gyanús polipok, amelyekből később kifejlődhet a rák, így a megelőzést is szolgálja” – mondta dr. Sike Róbert, az Affidea Gasztroenterológiai Központ vezetője.
A családilag érintetteknél fokozott a kockázat
Általánosságban elmondható, hogy 45 év felett mindenkinek ajánlott a vastagbélrákszűrés, amelynek egyik leghatékonyabb módja a kolonoszkópia, azaz az endoszkópos vastagbéltükrözés. „A vastagbélrák kialakulásában az egészségtelen életmód mellett fontos tényező a genetika. Így azoknál a páciensekél, akik családjában már előfordult a betegség, 10 évvel korábban kell elkezdeni a szűrést, mint amikor azt a rokonnál felismerték” – tette hozzá a szakértő. Ennek ellenére egy szűrési hajlandóságot vizsgáló kutatásban a magyar érintettek fele azt mondta, hogy még soha nem volt vastagbélrákszűrésen, holott a közvetlen családtagjai között előfordult vastagbélrák.
Akárcsak az íny- és az orrvérzés esetében, a rektális vérzés hátterében is számtalan ok állhat, a panaszt pedig mindig komolyan kell venni. Nézzük, milyen okai lehetnek a vécépapíron megjelenő vércsíkoknak, mikor van okunk aggódni, és mit tegyünk ilyenkor.
Minden második ember fél a vastagbéltükrözéstől
A kérdés az, hogy az emberek miért nem mennek el vastagbélrákszűrésre, még akkor sem, amikor már „kötelező” lenne. A fent említett nemzetközi felmérés szerint a magyar résztvevők 53 százaléka egyszerűen fél a vastagbéltükrözéstől, illetve 52 százalékuk a tünetek hiánya miatt még nem is gondolt rá. 18 százalékuk az eredmények miatt is aggódik, míg 10 százalékuk az időrabló várakozás miatt nem vesz részt szűrésen.
Ez is érdekelhet
Jó tudni, hogy a vastagbélrákszűrést altatásban végzik, így a páciens semmilyen kellemetlenséget nem érez a vizsgálat során, tehát nem kell félni tőle. „Mindig hangsúlyozom, hogy nem szabad várni a szűréssel addig, amikor már panaszok jelentkeznek, mivel az már egy előrehaladottabb betegségre utal. Szűrésre akkor kell menni, amikor még nincs tünet. Ezt a vizsgálatot 45 év felett mindenkinek javasolt elvégeztetni, de akinek a családjában előfordult a betegség, azoknak kötelező” – fogalmazott a szakember. Hozzátette, az endoszkópos tükrözést a mammográfiával vagy a méhnyakrákszűréssel ellentétben nem kell évente ismételni, hiszen, ha valakinél nem találnak polipokat vagy egyéb elváltozásokat, akkor 5-10 évig nincs szükség újabb kolonoszkópiára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
