Kutatások szerint a magyarok életmódjára az a jellemző, hogy naponta több mint 5 óra hosszát ülve töltenek el. Ez természetesen egy átlagérték, népességcsoportok, azaz életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint más és más adatokat állapítottak meg a tudósok. Mindenesetre aggasztó, hogy már a húszévesek harmada is napi 8-10 órán keresztül görnyed egy asztalnál. A diplomás férfiak ötöde pedig – valószínűleg a szellemi munkával összefüggésben – legalább napi 6 órán keresztül rá van kényszerítve, hogy üljön. A nőknél, az alacsonyabb végzettséggel rendelkező férfiaknál és azoknál, akik vidéken élnek egy kicsivel jobb a helyzet: esetükben jellemzően csak 4-6 óra telik el egy-egy napból mozgás nélkül.
De nem csupán ezek a statisztikák riasztóak. Rendkívül ijesztő, hogy az orvosok szerint az aranyeresség már nemcsak „korral jár”, hanem az idősebb korosztály mellett egyre gyakrabban diagnosztizálják ezzel a fiatalokat is. Összességében pedig úgy vélik, hogy a betegség a lakosság 70-80-százalékát, azaz 7-8 millió embert is érinthet Magyarországon. Azért fogalmaznak feltételes módban, mert az aranyér sokáig, akár évekig is lehet panaszmentes. Ráadásul tapasztalataik szerint a kezdeti tünetekkel a páciensek sokszor nem fordulnak szakemberhez.
Tény, hogy sokaknál már a szakmájukból adódóan is magas az aranyér kialakulásának kockázata. A veszélyeztetett foglalkozások közé tartoznak a gépkocsivezetők, titkárnők, adminisztrátorok, recepciósok, illetve gyakorlatilag mindenki, aki számítógépet, monitort használ egy irodában. Rajtuk kívül még az építőipari munkások és a súlyemelők tevékenységét kíséri gyakran a kellemetlen elváltozás, bár ennek elsősorban az az oka, hogy gyakran helyeződik nagy nyomás a hasüregükre. Összességében azonban elmondható, hogy az ülő életmód egyértelműen hozzájárul az érrendszeri betegségek , és ezen belül az aranyér kialakulásához.
Ismerjük meg az aranyeret!
A definíció szerint nem egy érről, hanem egy teljes érkötegről vagy érpárnáról beszélünk, amely a végbélnyálkahártya alatt helyezkedik el. Tulajdonképpen az érpárnát rögzítő kötőszövet megnyúlása okozza a jelenséget, amelynek következtében az érpárna kitágul, lecsúszik a helyéről, és előreesik a végbélcsatornából. Mivel a kialakulása hosszú ideig elhúzódhat, érdemes súlyosság tekintetében elkülöníteni az egyes fázisokat. Ha csak megnagyobbodik az aranyér, de még nem jellemző, hogy előreesik, a páciensek szinte nem vagy alig éreznek kellemetlen tüneteket . Előrehaladottabb állapotban tapasztalhatják, hogy székeléskor lesüllyednek az érpárnák, de még maguktól vissza is húzódnak. Amennyiben azonban már súlyosabb a betegség, akkor előfordul, hogy nemcsak székeléskor, hanem már mozgás közben is előreesnek.
A legnagyobb baj azonban, hogy nem húzódnak vissza spontán, bár manuálisan még visszahelyezhetők. A kórnak legsúlyosabb stádiuma, amikor az aranyeret már nem is lehet visszanyomni, így gyakorlatilag folyamatosan a végbélnyílás előtt helyezkedik el. A páciensek általában vérzésre panaszkodnak. A vécén ülve a kagylóban vagy a toalettpapíron szembesülnek vele, hiszen a kitüremkedő aranyér folyamatos súrlódásnak, irritációnak van kitéve, aminek következményeként sebessé válhat, és akár könnyen el is fertőződhet. Enyhébb stádiumokban pedig fájó nyomásra, viszketésre, nedvedzésre, váladékozásra szoktak panaszkodni a betegek.
Az ülő életmód és a mozgáshiány mellett egyébként a táplálkozás is nagy szerepet játszik az aranyér megjelenésében. Figyelmeztető jel, ha gyakran küzdünk székrekedéssel. Ilyenkor szinte biztos, hogy nem iszunk elég folyadékot, és túl gyakran eszünk rostszegény, csípős, fűszeres, zsíros ételeket. De tény, hogy a betegek egy kis hányada nem tehet róla, hogy aranyeres lesz: ők azok, akiknek örökletes módon eleve gyengébbek a kötőszövetei, így könnyebben meglazul az aranyeres érköteg felfüggesztése.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehetünk az aranyér ellen?
Mi sem egyszerűbb: üljünk kevesebbet! Azaz ne tévézzünk vagy számítógépezzünk annyit szórakozásképpen. Ha pedig a munkánk miatt nem vagy csak nehezen kivitelezhető, hogy csökkentsük a képernyő előtt töltött időt, alkalmazzunk trükköket. Az irodában például minden órában tartsunk pár perc szünetet, amikor átmozgatjuk a tagjainkat, felállunk, sétálunk egy kicsit, vagy esetleg végzünk néhány tornagyakorlatot. Ezzel elősegítjük, hogy a véráramlás helyreálljon a szervezetünkben.
Sokat segít az is, ha olyan eszközöket használunk az íróasztalnál, amelyek serkentik a vérkeringést a végbél tájékán is, hiszen így megelőzhető az aranyeres csomók képződése. Válasszunk tehát ergonomikus széket, gumi ülőpárnát vagy ülőlabdát . Illesszük be a napirendünkbe a rendszeres sportolást is, de legalább sétáljunk többet mindennap. Emellett igyekezzünk rövid ideig ülni a toaletten is. A statisztikák szerint egyébként sokkal jellemzőbb a férfiakra, hogy nem végeznek hamar, azaz 5-15 percet is ott töltenek, miközben a nőknek elegendő 2-3 perc is. Gondoljunk bele: minél tovább húzzuk a dolgot, annál hosszabb ideig tart a nyomás a hasüregben, ezáltal növekszik az aranyér kialakulásának kockázata is.
Ez is érdekelhet
Amennyiben gyakori székrekedés miatt tartózkodunk sokáig a vécén, változtassunk az étrendünkön is. Együnk kevesebb lisztes, zsíros, cukros, fűszeres ételt, és a mérleg nyelve billenjen el a rostban gazdag, azaz sok gyümölcsöt és zöldséget tartalmazó fogások felé.
Legjobban: