A mesterséges fény befolyásolja a melatonin nevű hormon termelését és a test működését: a melatonin aktiválja bennünk a fáradtságérzést és a sötétedéssel indul meg fokozott termelése: a legmagasabb értékeit általában hajnal kettőkor mérhetjük.
Napközben a napfény az agy hipotalamusz nevű területét befolyásolva szabályozza testünk hormonháztartását, testhőnket és számos olyan dolgot, amely hatására ébrenlétünk jobb vagy rosszabb irányba változhat. Kiderülhet ebből, hogy a melatonin-háztartás megváltozása alapjaiban "írja át" testünk működését: az ezzel kapcsolatos kutatásokból válogattunk össze párat.
... és egyre csak hízunk
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ennek egyik oka az lehet, hogy az említett készülékek több kék fényt bocsátanak ki , ez az agy számára ébresztő hatással van, testóránknak pedig azt sugallja, hogy ideje felkelni. A tanulmány szerint a kék összetevőben gazdag fény képes étvágyat gerjeszteni, ugyanis elhiteti velünk, hogy a nap kezdete van és ideje energiatartalékainkat étkezéssel feltölteni. (Mindez azért van, mert a melatonin elnyomja a ghrelin nevű étvágyfokozó hormon hatását, egyben serkenti a leptin nevű étvágycsökkentő hormon hatását is.) Érdemes hozzátenni: ha csak kevés kék fény ér minket, az nem befolyásolja alvásunkat vagy egészségünket, de agyunk érzékenyebb a kékre, mint minden más színre - és ez nagyobb hatással van a testóránkra, mint bármely más szín a spektrumban.
Növelheti a rák esélyét
Az European Journal of Cancer Prevention által nemrégiben publikált tanulmány tizenhat olyan kutatás eredményeit foglalja össze, amely a fény esti hatásait vizsgálja. A kutatók szerint ha folyamatosan ér minket a fény (a kutatások nagy része éjszakai műszakban dolgozó emberekkel történt), a mellrák esélye (természetesen csak nőkben) 17 százalékkal emelkedhet. Mindezt azonban csak a telefonokból vagy laptopokból érkező fény hatása váltja ki, a nagyobb területet bevilágító lámpák (mint például egy éjszakai hangulatvilágítás) nem emelik meg jelentősen a kockázatot.
Az ezt magyarázó folyamatok a mai napig nem tisztázottak, bár a kutatóknak több elmélete is van ezzel kapcsolatban. Az egyik szerint az éjszakai fény megborítja a test természetes hormonháztartását, amely hatására a ráksejtek jobban képesek szaporodni. Egy másik elmélet szerint az éjszakai alacsony melatonintermelés hatására megnő az ösztrogéntermelés, ezen hormon pedig a mellrákos esetek kétharmadának kifejlődésében vesz részt.
Idegesebbek lesznek tőle gyermekeink
Az állatokkal folytatott kutatások arra utalnak, hogy nyugtalanabbak lehetnek a gyerekek, ha éjszaka mesterséges fény éri őket. A Physiology and Behaviour szaklapban publikált kutatás szerint azon egerek, akiket több fény ért éjszakánként, sokkal nyugtalanabbak, mint azok, akik sötét környezetben nőttek fel - ez vélhetően a kortizol nevű stresszhormon fokozott termelésének köszönhető.
Emellett egy múlt hónapban publikált japán tanulmány szerint a gyerekekben az éjjeli fény hatására jobban csökken a melatonintermelés, mint a felnőttekben. A Kyushu University kutatóinak adatai szerint míg a felnőttek 46 százalékában tapasztaltak fokozódott melatonintermelést, addig ugyanezen érték a gyerekeknél 88 százalék volt.
Növeli a kettes típusú cukorbetegség esélyét
A szaklapban publikált adatok szerint az idősebbekben 50 százalékkal könnyebben alakulhat ki a cukorbetegség, ha lefekvés előtt négy órán át erős fényben ülnek, mintha gyengébb fényben tennék mindezt. Japán kutatók vizsgálatából egyértelműen kiderült, hogy minél erősebb a lámpafény, annál alacsonyabb a melatoninszint. Mindennek magyarázata nem tisztázott, de valószínűleg köze van ahhoz, hogy a belső óránk a vércukorszintünkre is hatással van. Segíthet, ha a lámpák fényét vörösesre váltjuk, szervezetünk nem érzékeny annyira a vörös fényre.
A hangulatunknak sem tesz jót
Az Ohio State University kutatásai szerint már azon nőstényhörcsögök is, akiket éjszaka viszonylag gyenge fénnyel világítottak meg, a rosszkedv és depresszió jeleit mutatták , valamint vérükben nagyobb mennyiségű TNF (tumour necrosis factor) fehérje volt kimutatható - ezen protein sérülés vagy gyulladás esetén aktiválódik a szervezetben. Ha a TNF-szint folyamatosan magasabb, az a szervezetben depresszióhoz vezethet, mert a hippokampuszban lévő receptorok reagálnak rá, ez pedig az agy azon területe, ami nem csupán a belső óra működéséért, hanem a hangulatért is felelős.
Álmosak is lehetünk napközben
Az okostelefonokból, tabletekből vagy laptopokból sugárzó kék fény hatására a következő nap álmosabbak lehetünk, még akkor is, ha megfelelő ideig aludtunk. A japán Tsukuba University tanulmánya arra mutat rá, hogy nem csak fáradtabbak azok, akiket előző este ilyen fény ért, hanem anyagcseréjük is lassabb: a fény megzavarta a belső azon képességét , hogy beindítson minket reggelente.
