Mind közül napjainkban is a D-vitamin az egyik legintenzívebben kutatott tápanyag, amelynek megfigyeléses és laboratóriumi tanulmányok megannyi potenciális egészségügyi előnyt tulajdonítanak. Az biztos, hogy az emberi test sokféle szervében és szövetében megtalálhatók D-vitamin-receptorok, ami kétségkívül arra utal, hogy ez a hormonszerű anyag még több módon befolyásolhatja szervezetünk működését, mint amit jelenleg biztosan tudunk róla. Holott az sem kevés.
Ismert ugyanis, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen a kalcium bélrendszeri felszívódásához, egyszersmind részt vesz a kalcium- és foszforszint szabályozásában. Közreműködik a kulcsfontosságú ásványi anyagok csontokba és fogakba való beépülésében, avagy a mineralizációban, továbbá a csontozat felépítő és lebontó folyamataiban azáltal is, hogy fokozza az azért felelős sejtek, az oszteoblasztok és oszteoklasztok számát és aktivitását. Éppen ezért a megfelelő D-vitamin- és kalciumellátottság együttesen nagyon fontos szerepet tölt be az időskori csontritkulás megelőzésében. Egyszersmind a súlyos vitaminhiány gyermekeknél angolkór, felnőtteknél csontlágyulás (oszteomalácia) kialakulásához vezethet. D-vitamin-hiány következtében felléphet úgynevezett hipokalcémiás tetánia is, amely az izmok kalciumhiány miatti fájdalmas, rohamszerű összerándulását jelenti.
Mindezeken túl laboratóriumi vizsgálatok alapján a D-vitamin közreműködhet az immunrendszer kiegyensúlyozott működésében, csökkentve a rosszindulatú elváltozások és autoimmun betegségek kockázatát. Gyulladáscsökkentő hatást is tulajdonítanak neki, ahogy az erős izomzat fenntartásában is szerepe lehet. Mi több, maga a szív is lényegében egy hatalmas izom, és bőven akadnak D-vitamin-receptorai. Ezen felül a vitamin segíthet megőrizni a verőerek rugalmasságát, ezáltal fontos funkciója lehet a vérnyomás-szabályozásban. Kutatók azt is valószínűsítik, hogy a D-vitamin-hiány többféle biokémiai úton is a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása irányába hat, beleértve az inzulintermelő béta-sejtek működési zavarát a hasnyálmirigyben, az inzulinrezisztenciát és gyulladásos folyamatokat.
Mikor kell pótolni a D-vitamint?
Összességében a témában zajló kutatásokból mind jobban kirajzolódik, mennyire komplex is a D-vitamin funkciója az emberi szervezetben. Az eredmények viszont sok esetben még nem konzisztensek, így nem tisztázott, hogy milyen esetekben jelenthet például előnyt a vitamin ajánlott mennyiség feletti bevitele. Ezzel együtt az világos, hogy a hiányállapot rendkívül negatívan befolyásolhatja testfolyamatainkat, és Magyarországon egyáltalán nem ritka az előfordulása. Sőt, korábbi reprezentatív felmérések szerint tél végére a hazai lakosságban tízből kilenc ember küzd valamilyen mértékű D-vitamin-hiánnyal. Hiába tud ugyanis a szervezet tartalékokat képezni belőle, a rövid és fényhiányos téli nappalok, a vastag öltözék, valamint a kevés szabadban töltött idő következtében alig-alig érintkezünk napfénnyel. Így aztán nagyon kevés D-vitamin szintetizálódik, és hamar kiürülnek a raktárak.
Nyáron elegendő lehet naponta nagyjából negyed órát a szabadban töltenünk ahhoz, hogy biztosítsuk D-vitamin-igényünket. A lényeg, hogy ilyenkor minél nagyobb felületen érje bőrünket napfény – természetesen ügyelve a megfelelő fényvédelemre. Modern életvitelünk mellett azonban gyakran ez sem feltétlenül teljesül, és emiatt bizony a nyári időszakban is sokaknál fennállhat hiányállapot. Fontos megemlíteni e téren, hogy a D-vitamin szintéziséhez az UV-B-sugarak bőrrel érintkezése jelenti az alapot, a különféle üvegfelületeken viszont a napfény ezen része nem képes kellő arányban áthatolni. Így tehát az autó volánja mögött, esetleg egy széles irodai ablak mellett ülve sem jutunk D-vitaminhoz.
A vitamin pótlása ugyanakkor nem csupán napfény segítségével lehetséges. Néhány élelmiszerünk is tartalmazza, főként a zsírosabb húsú tengeri halak, állati belsőségek (kiemelten a máj), vörös húsok és a tojássárgája, de számos más élelmiszeripari terméket dúsítanak is D-vitaminnal. Ezzel együtt a megfelelő és kiszámítható bevitelhez érdemes lehet táplálékkiegészítőket alkalmazni. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) átlagosan napi 600 nemzetközi egység (NE) D-vitamin fogyasztását javasolja, de a hazai szakmai ajánlás szerint ezt a téli időszakban célszerű 2000 NE-re kibővíteni. Zsírban oldódó vitaminként a D-vitamint túl is lehet adagolni, ami hosszabb távon a kalcium túlzott bélrendszeri felszívódása miatt hiperkalcémiához, azaz kórosan magas kalciumszinthez, azon keresztül pedig akár veseelégtelenséghez, a lágy szövetek elmeszesedéséhez és szívritmuszavarokhoz vezethet. Mindazonáltal rendeltetésszerű vitaminpótlás mellett ennek alacsony a rizikója: felnőttek számára 4000 NE-ben határozzák meg a napi bevitel biztonságos felső határát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: