A férgek általában két formában lehetnek jelen a szervezetben: vagy kifejlett féregként, amikor a féreg tényleges gazdája az ember, vagy pedig peteként, illetve letokozódott lárvaként.
A bélférgesség leggyakoribb tünetei
Az érintettek többsége gyermek, illetve olyan ember, aki rossz higiéniás körülmények között él. Az elmaradottabb területeken a bélférgesség nagyon gyakori: van olyan világrész, ahol szinte mindenki érintett. Ezzel szemben Magyarországon és Európában ez a probléma nem gyakori, ilyesmi csak elvétve fordul elő. Bár számolni kell azzal is, hogy a bélférgesség sok esetben felderítetlen marad. A merészebb becslések szerint például hazánkban is lehetnek olyan területek, ahol az előfordulás 50 százalék fölötti. Például ahol a lakásokban nincs mosdó, ott mindenképp nagyobb ennek az esélye.
A kivizsgálást mindig az általános tünetek, a viszkető bőrpanaszok és a felszívódási zavarok jelei alapján indítják meg. Ugyan a vándorló kórokozók jelenlétére már a vérkép változásai is utalhatnak, általában szükség van a széklet szemrevételezésére, esetleg mikroszkópos laborvizsgálatára is.
A férgekkel való megfertőződést általában a rossz higiénia, illetve a nem kellően átsütött húsok okozzák, a kevésbé fejlett területeken pedig az ivóvíz is lehet fertőzési forrás. Az állatok nem megfelelő tartása, a féregtelenítés elmulasztása, a vágást követő állatorvosi ellenőrzés elmulasztása ugyancsak növeli a kockázatot. A hentesnél és a boltokban vásárolt húsáru elvileg mindig ellenőrzött, ezt a procedúrát inkább a házi vágásoknál szokták elmulasztani.
Az emberek bélférgességét többnyire hengeres féreg okozza, általában ez talál az emberben végleges gazdára. Ezek ugyan a bélben élősködnek, de vannak olyan típusú férgek is, amelyek más szervekben vernek tanyát. A bélben élősködő férgeknek nem mindegyike jelent komoly veszélyt. Például a gyermekek cérnagilisztája a végbéltájon egyszerűen kirajzik, ott csak kis végbéltáji viszketést okoz. Ez igazából csak feszültséget, idegességet, allergiás panaszokat, viszketést okoz, komoly felszívódási zavart, bélgyulladást vagy hasmenést nem.
Ezzel ellentétben például az orsógiliszta és a bányászféreg, a sertésből és marhából származó különböző szalagférgek a bélben már megtelepednek vagy abban vándorolnak, a bél falához odatapadhatnak. Ezek kétféleképpen okoznak problémát: a vándorlás szakaszában különféle izgalmi és allergiás tüneteket válthatnak ki, némelyik a bélből a bél érrendszerén keresztül a keringésbe is bejuthat, majd onnan a májon és a nagy vénás verőéren keresztül a tüdőbe is elvándorolhat, onnan pedig felmászhat a légcsövön, ahonnan a betegek visszanyeldekelhetik. Vannak olyan bélférgek is, amelyek egyszerűen csak a bélben „laknak”, ott akár több méteresre is megnőnek, felszívódási zavart, hasmenést, puffadást, sejteltolódást (speciális allergiás sejtek megjelenését) és lázat okozhatnak. Ezek közül a legnagyobb probléma a felszívódási zavar, ami soványodást, hiánybetegségeket, étvágytalanságot eredményez.
Ez is érdekelhet
A gyógyuláshoz a betegeknek általában elegendő 1-3 adagos gyógyszeres kezelés, esetleg mellé hashajtás. További információkért kattintson a Betegségek A-Z Bélférgesség szócikkére!
Legjobban: