Mindannyian ismerjük a kellemetlen érzést, amikor egy fenyegető helyzetben a gyomrunk összeszűkül, görcsbe rándul. A zürichi műegyetem, az ETH kutatói most ezt a jelenséget tanulmányozták. A Journal of Neuroscience című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a "gyomorideg" jelensége jelentős hatással van arra, hogy miként alakul ki az emberben a félelem érzete, illetve miként reagálunk a fenyegető helyzetekre.
Tehát nemcsak az agy szabályozza a hasüregben lejátszódó folyamatokat. A gyomrunk is küld vissza jeleket az agyba. E "dialógus" központi szereplője a bolygóideg (vagus nervus) , amely mindkét irányba képes továbbítani az információkat. Az agyból a belső szervekhez az úgynevezett efferens idegek juttatják el az információkat, míg visszafelé az afferens idegek "dolgoznak".
Amikor patkányokban átvágták az afferens idegrostokat, az Urs Meyer által irányított ETH-kutatók (akik Wolfgang Langhans professzor csoportjában dolgoztak), egyirányúvá tették ezt a kapcsolatot. Így tesztelhették a gyomor ösztönös viselkedését. A kísérleti állatokban az agy továbbra is irányítani tudta a hasi folyamatokat, de nem kapott visszajelzéseket onnan.
A magatartáskutatási kísérletek során a kutatók ezután azt tapasztalták, hogy a patkányok kevésbé féltek a nyílt terektől és az éles fényektől (a kontrollcsoporthoz képest, amelynek tagjai ép bolygóideggel rendelkeztek). Mindezek után megállapították, hogy a velünk született félelmi reakciókat jelentősen befolyásolják a gyomorból az agyba küldött jelzések.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ugyanakkor az ösztön elvesztése nem tette a patkányokat teljesen félelemmentessé. A tanult félelemmel kapcsolatos helyzet ugyanis megváltozott. Egy úgynevezett kondicionáló (betanítási) kísérlet során a patkányok megtanulták, hogy egy semleges hangjelzés után kellemetlen élményben lesz részük. Vagyis a hanghoz kötötték a negatív hatást. Ekkor a jelzések "útvonala" nem játszott szerepet, tehát az átvágott bolygóidegű patkányok ugyanolyan gyorsan tanulták meg a társítást, mint a kontrollállatok.
A félelemtől összeszűkül a gyomra? Ez az oka!
Ám amikor a tudósok "visszakapcsoltak", vagyis a negatív helyett egy semleges hatást tanítottak az állatoknak, akkor a "zsigeri ösztönüktől" megfosztott patkányok nehezebben társították a hangot az új, semleges szituációval. Mindez egybecseng egy másik, nemrégiben megjelent tanulmánnyal, amely szerint a bolygóideg stimulálása (ingerlése) segít az újratanulásban.
A kutatók szerint a pszichiátriában fontos eredménynek minősülhet a mostani tanulmányuk. Így például a poszttraumás stresszel küszködők félelmeinek oldásában segíthet. A negatív élmények semlegesre változtatása ekkor ugyanis nagyon fontossá válhat. A bolygóideg stimulálása itt is segítheti az újratanulást, amit például az epilepszia - néhány esetben pedig a depresszió - kezelésében ma már időnként alkalmaznak is.
A bolygóideg átvágása a velünk született félelem csökkenését eredményezte, ugyanakkor a tanult félelem tartósabbá válásával járt - összegezte a kísérletet Meyer. A svájci kutatók azt is kiderítették, hogy az agy két különböző jelzőrendszerét érintette a beavatkozás. Azzal ugyanis, hogy a patkányok zsigerei nem jeleztek vissza, az agyban bizonyos jelzőanyagok (neurotranszmitterek) termelődése megváltozott.
Ez is érdekelhet
