A májgyulladást okozó vírusokat az ABC betűivel jelölik, vagyis megkülönböztetünk hepatitis A, B, C, D, E, és G vírusokat. Ezek mikrobiológiai tulajdonságaikban, felépítésükben jelentősen különböznek egymástól, és megbetegíteni is más mechanizmusokkal tudnak.
A hepatitis A és E járványszerűen terjed, fertőzött széklettel, ételekkel vagy ivóvízzel, míg a B vírus főként vér útján, és kisebb-nagyobb hámsérüléseken keresztül jut be a szervezetbe. A gyulladás véglegesen és súlyosan károsítja a májsejteket, így a beteg szerv idővel nem tudja ellátni feladatát. Következményeként májzsugor, illetve májrák is kialakulhat.
Általános tünetekkel jelentkezik
Hosszú lappangási idő előzi meg az akut májgyulladás legelső tüneteit, és ezek is viszonylag általánosak, ami megnehezíti a diagnózis felállítását. Étvágytalanság, hányás , láz, kiütések és hasmenés jelentkezhet elsőként, majd a betegség következő szakaszában sárgaság, sötét vizelet, illetve világos széklet szolgálhat intő jelként. Ez az időszak általában néhány hétig tart, bizonyos esetekben viszont hónapokig is húzódhat, a betegség pedig ebben az időszakban végig fertőző. Ritka esetben a páciens állapota néhány óra alatt is látványosan leromlik, ilyenkor fennáll a májkóma veszélye is, ami akár halálos kimenetelű lehet.
Az akut hepatitis néhány hét alatt, de legkésőbb hat hónapon belül szövődménymentesen gyógyul, sokszor csak tüneti kezelésre van szükség. Fontos, hogy a gyógyulás ideje alatt semmilyen módon ne terheljük le a májunkat, az alkoholfogyasztás ilyenkor tilos, valamint javasolt a zsíros, nehéz ételeket is mellőzni. A hányás és étvágytalanság miatt bizonyos betegeknek infúziós táplálásra is szükség lehet. Súlyos panaszok esetén a beteget hosszabb ideig bent tarthatják a kórházban, de a beteg állapotát a szakorvos a teljes gyógyulásig figyelemmel követi.
Legjobban: