A vas egy olyan nyomelem, amely nélkülözhetetlen a többi közt sejtjeink energiatermelésének szabályozásához, illetve a kollagénszintézishez, azaz csontjaink, porcaink és kötőszöveteink regenerálódásához, valamint a hormonok és a neurotranszmitterek előállításához az agyban. A vas legfontosabb szerepe azonban kétségkívül a vér, pontosabban a vörösvértestek és a hemoglobin, illetve a mioglobin részeként az oxigénnek a szervekhez, izmokhoz való eljuttatásában van. Egy vörösvértest legfeljebb 120 napig él, ezért azt folyamatosan termelnie kell a szervezetünknek, emellett mindennap veszítünk is valamennyi vasat (verítékkel, vizelettel, levágott körömmel stb.). Emiatt tehát szükségünk van állandó vaspótlásra, melyet csak külső forrásból tudunk biztosítani, mivel a szervezetünk nem képes előállítani ezt a nyomelemet.
Egy átlagos és egészséges felnőtt szervezete körülbelül 2-5 gramm vasat tartalmaz. A nőknél azonban több októl is előfordulhat, hogy ennél jóval alacsonyabb vaskészlettel rendelkeznek, ami a vashiány alábbi tüneteinek megjelenésével jár:
- fáradtság,
- kedvtelenség,
- koncentrációs problémák,
- fázékonyság, remegés,
- fizikai terhelésre légszomj és szívdobogás.
Amikor nem segít a vasban gazdag étrend
A férfiakhoz képest a nőknél gyakrabban előfordulhatnak olyan (élet)helyzetek, amelyek során csupán vasban gazdag táplálkozással nem tudják fedezni vasszükségletüket. Hogyan merülhet le a női szervezet vasraktára, és milyen következménye lehet, ha nem kezdik el időben a "feltöltést"?
Piros betűs napok: ezért vegyük komolyan a fájdalmat
A menstruáció első pár napja sok lányt és nőt megvisel, mert a vérzés mellé számos kellemetlen tünet társulhat. Ilyen például az alhasi fájdalom, amely egy bizonyos szint felett már egyáltalán nem tekinthető természetesnek. Mutatjuk, mit jelezhet a görcs, miért kell odafigyelni rá, és miért létfontosságú a vaspótlás is.
Sokkal több nő diétázik vagy követ speciális étrendet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha a vashiány tartósan fennáll, akkor kialakulhat az úgynevezett vashiányos vérszegénység, ami a fentieken túl sápadtsággal, a körmök töredezésével és hajhullással járhat. De miért fenyegeti főképp a nőket a vashiány? - vetődhet fel jogosan a kérdés.
Mint említettük, szervezetünk képtelen előállítani a vasat, így ahhoz külső forrásból, ideális esetben a táplálékkal jutunk hozzá. Több kutatás is bizonyította azonban, hogy négyből három nő tartósan kevesebb vasat visz be a szervezetébe, aminek oka az étrendben keresendő, következménye pedig az alacsony vasszint és annak szerteágazó tünetei. Ennek hátterében egyrészt az áll, hogy jóval több nő próbál diétázással (is) súlyt veszíteni (a többi közt pszichológiai és társadalmi okok miatt). Emiatt azonban jóval kevesebb kalóriát visznek be szervezetükbe és ritkábban fogyasztanak olyan élelmiszereket, például vörös húst vagy belsőségeket, melyeknek magas a vastartalma.
Ugyanakkor a nők körében népszerűek az olyan diéták, amelyek semmilyen állati eredetű élelmiszert nem tartalmaznak ( vegán étkezés ). Nagy-Britanniában egy 2016-os felmérés szerint kétszer több nő volt vegán, mint férfi, az Egyesült Államokban egy korábbi kutatásból pedig az derült ki, hogy a vegán étrendet tartók 79 százaléka nő.
A nők rendszeresen veszítenek vasat a menstruációval
Ha mindez nem lenne elég, figyelembe kell vennünk azt is, hogy a nőknek eleve másfélszer annyi vasra van szükségük, mint a férfiaknak. Ennek egyik nyilvánvaló oka a havi menstruációval járó vérveszteség. Egy nő átlagosan 5-80 ml vért veszít a menstruációval, ezzel együtt pedig legalább 2,5 mg, illetve akár 40 mg vasat is. Ennek azonban önmagában még nem kellene problémát jelentenie, hiszen aki normális, kiegyensúlyozott étrendet követ, vagy kellő odafigyeléssel követi a vegetáriánus vagy vegán diétáját, az képes elegendő vashoz jutni. Csakhogy sok nő van, aki ennél jóval több vért, akár 200 ml-t is veszít egy menstruáció során, akár azért, mert erősebb a vérzése, akár mert az több napon át elhúzódik. A vaskészletük emiatt tartósan alacsony szintre kerülhet, azaz kialakulhat náluk a vashiány.
A babavárás és szoptatás is "vasigényes"
A nőknek nem csak a menzesz miatt magasabb a vasigénye. A terhes vagy szoptató nőknek is több vasat kell bevinniük a szervezetükbe, mivel a saját testükből táplált csecsemők csak így juthatnak hozzá ehhez a fejlődésükhöz nélkülözhetetlen nyomelemhez. Igaz, hogy a terhes nőknél nincs havi vérveszteség, ami a menstruációhoz társulna, viszont a magzat ellátásához, a méhlepény kialakításához és a több vér előállításához sokkal több vasra van szükségük. Kutatók kiszámolták, hogy terhességenként körülbelül 800 mg az a mennyiség, ami az anya és a magzat egészségéhez szükséges. Ehhez egy átlagos, nem várandós nő napi vasfogyasztásának kétszeresét kell bevinniük a szervezetükbe, melyet étkezéssel szinte lehetetlen elérni, így ilyenkor a legkézenfekvőbb megoldás a különböző vaspótló készítmények bevetése.
Az erőteljes fizikai aktivitás is okozhatja
Bár a WHO 168 országra kiterjedt kutatása szerint a nők 8 százalékkal kevesebbet mozognak, mint a férfiak, azért az sem elhanyagolható tény, hogy ha valaki nagyon aktív életet él, akkor több vasra lesz szüksége a szokásosnál. Egy aktívan sportoló (akár férfi, akár nő) izzadságából és vizeletéből ugyanis a szokásosnál jóval több vas választódik ki, így nekik ennek a nyomelemnek a pótlására is gondot kell fordítaniuk. Továbbá az intenzívebb izomterhelés több oxigént igényel, emiatt pedig több mioglobinra (izmok vastartalmú fehérjéje), azaz még több vasra van szükség.
Ennyi vasat kellene fogyasztanunk
Ez is érdekelhet
Az egészséges, normál testalkatú lányok és a fiúk vasigénye egészen addig megegyezik, amíg be nem következik a pubertás, és a lányok el nem kezdenek menstruálni. Amíg tart a növekedés, addig a serdülőkorú fiúknak is szükségük lehet napi 11 mg vasra, ám a felnőtt férfiak vasigénye 8 mg-ra csökken, amelyhez kiegyensúlyozott étrenddel könnyedén hozzá is juthatnak. A lányoknak azonban már serdülőkorban is több, 15 mg vasra, a pubertás után pedig még több, átlagosan 18 mg vasra van szükségük naponta. Ez egészen addig így marad, míg be nem következik a menopauza, akkor ugyanis a nők vasigénye ismét a férfiakéval megegyező szintre esik vissza. Ezek azonban - mint említettük - csak átlagértékek, amit több tényező befolyásolhat, tehát ha az orvosunk vashiányra utaló jeleket észlel, vagy mi magunk gyanakszunk rá, érdemes lehet kivizsgáltatni magunkat, és akár étrendi változtatásokkal vagy a megfelelő vaspótló készítményekkel gondoskodni a szükséges vasmennyiség beviteléről.
