Stressz-szintünk nagyban befolyásolhatja az emésztésünk működését, illetve székelési szokásainkat is, és az állandó feszültség székrekedéshez vezethet. Gyakorlatilag ugyanis a bélrendszerünkben létezik egy úgynevezett másodlagos agy, vagyis a bélidegrendszer. A bélidegrendszert 200-600 millió idegsejt alkotja, amelyek nagy része a bélrendszer belső falán helyezkedik el. Az aggyal a központi idegrendszeren keresztül kommunikál, és az elménk és az emésztőrendszerünk közötti kapcsolatért felelős.
A székrekedés veszélyei
A bélidegrendszer és az agy folyamatosan kommunikál egymással. Fontos tény, hogy bélidegrendszer nélkül képtelenek lennénk a székletürítésre , mivel többek között az is a feladata, hogy irányítsa az emésztőrendszer összehúzódásait, hogy segítsen helyet csinálni a gyomorban, és a belekbe továbbítsa a megemésztett táplálékot. Ha azt érzékeli, hogy szorongunk, aggódunk vagy stresszelünk, akkor lelassíthatja ezt a reflexet, ami a széklet visszatartását eredményezheti. Sajnos, az arra hajlamosaknál ez már kisebb stressz hatására is megtörténhet, és van, akinek annyi is elég hozzá, ha csak egyszerűen egy rohanós napon nem tud nyugodt körülményeket teremteni az étkezéshez.
Nagyon fontos tehát, hogy amikor csak tehetjük, üljünk asztalhoz, és úgy együnk: viszonylagos csendben, nyugalomban, nem kapkodva. Emellett próbáljunk stresszoldó technikát, meditációt építeni az életünkbe, illetve használjuk ki a rendszeres testmozgás feszültségcsökkentő erejét is. Ha krónikus székrekedésben szenvedünk, a legjobb orvosi segítséget kérni. Ne kísérletezzünk különféle hashajtókkal , mert nem megfelelően, illetve túl sokáig alkalmazva többet ártanak, mint használnak, és súlyosbíthatják a szorulást. Ez pedig hosszú távon aranyér, végbélrepedés, emésztési zavarok kialakulásához, illetve szervezetünkben a méreganyagok felhalmozódásához vezethet.
Forrás: care2.com
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: