A mentális problémaként nyilvántartott szorongás a világon mintegy 27 millió embert érint. Ennek nemcsak fizikai szimptómái vannak, mint például a nehezebb lélegzés, a fejfájás vagy az erős szívverés, hanem krónikus szív- és érrendszeri problémákkal és rákkal is összekapcsolták már.
A kutatást vezető Megan Teychenne szerint a szorongás , illetve az egyre kevesebb mozgással járó életmód egyre nagyobb mértékben tapasztalható a társadalomban – ők azt vizsgálták, hogy ezen két jelenség összekapcsolható-e. Teychenne és csapata kilenc nagyobb tanulmányt vizsgált, amely az ülő életmód és a szorongás közti kapcsolatot vizsgálta korábban: ezek közül ötben a kutatók egyértelmű kapcsolatot találtak a heti üléssel töltött órák száma és a szorongás kialakulásának esélye között. A BMC Public Health szaklapban publikált tanulmányukban elmondják: adataik sok hasonlóságot mutatnak korábbi kutatásuk eredményeivel, amelyben az ülő életmód és a depresszió közti kapcsolatot vizsgálták.
Ami a képernyők előtt eltöltött időt illeti: adataik szerint 36 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezett a szorongás azon gimnazista diákoknál, akik napi két óránál több időt töltöttek képernyő előtt . Míg ez nem feltételez ok-okozati összefüggést, erős táptalajt jelent ahhoz, hogy a kutatócsoport tovább vizsgálja a jelenséget.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nagy kérdés persze az, hogy miért létezik kapcsolat a szorongás és az alvásrendünket , megboríthatja kapcsolatainkat, illetve társasági életünket, valamint még rossz anyagcseréhez is vezethet. Ezen társasági “visszavonulás” és a rosszabb egészségi állapot pedig szorongáshoz és aggódáshoz vezethet.
Legjobban: