A hematológia egy speciális területe a belgyógyászatnak, mégis kevesen tudják, milyen panaszokkal, betegségekkel érdemes hematológushoz fordulni. Dr. Ercsei Ibolya, a Trombózis és Hematológiai Központ hematológusa ezeket az állapotokat ismerteti.
Véralvadási zavarok
A véralvadási zavaroknak két nagy csoportját különböztetjük meg: vannak a fokozott véralvadással járó állapotok (trombózisok), valamint a vérzékenységgel járók. A fokozott véralvadással járó állapotok jelentkezhetnek mélyvénás trombózis, tüdőembólia, stroke, szívinfarktus, meddőség vagy vetélés formájában.
A trombózishajlam lehet örökletes vagy szerzett. Az örökletes trombózishajlam irányában érdemes vizsgálatot végezni például akkor, ha 45 év alatt thromboembólia lépett fel. De családi halmozódás, ismétlődő vetélések, valamint többszöri trombózis esetén is gyanakodhatunk örökletes hajlamra.
Szerzett okok lehetnek az alábbiak:
- terhesség és a szülést követő hat hét
- tartós ágyban fekvés
- műtét utáni állapot
- ösztrogénterápia
- antifoszfolipid szindróma
- trauma
- időskor
- súlyos gyulladásos betegség
- daganatos betegség
A vérzékenység lehet az alvadási faktorok veleszületett vagy szerzett defektusának következménye, a trombocitarendszer zavarának hatása, valamint ér eredetű is probléma is. A vérzékenység a következő tünetekben nyilvánulhat meg: erős menstruáció, gyakori fogínyvérzés, kék-zöld foltok a bőrön sérülés nélkül, vérszegénység, súlyos esetben belső vérzések.
Vérszegénység
Az egyik leggyakoribb probléma a vérszegénység, ezen belül is a vashiányos vérszegénység , amely főleg a női nemet érinti. A nők esetében ugyanis fokozott a vasszükséglet, többek között a menstruációs vérveszteség, a terhességek, illetve a szoptatási időszakok miatt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vérszegénység leggyakoribb tünetei közé tartozik a bőr halványsága, a sápadtság, a fáradékonyság, a fázékonyság, a csökkent teljesítőképesség, az ingerlékenység és a fejfájás is. De akár álmatlanság, fülzúgás, látási zavar, szédülés és ájulásérzés is jelentkezhet.
A tünetek súlyossága a függ a vérszegénység kialakulásának sebességétől, okától, a beteg életkorától és társbetegségeitől. Sokan csak legyintenek rá, pedig igen kellemetlen panaszokat okoz, így érdemes kezeltetni. Az állapotot táplálkozással, táplálékkiegészítőkkel és receptre kapható vastartalmú gyógyszerekkel kezelik. Súlyosabb esetben pedig intravénás pótlásra van szükség.
Limfómák
A limfóma egy rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely a nyirokrendszer sejtjeit, a limfocitákat érinti. A kóros sejtek a nyirokcsomókban gyűlnek össze és ott duzzanatot képeznek. Leggyakoribb tünete a nyirokcsomó megnagyobbodás.
Két csoportja létezik a limfómának: a Hodgkin és a non-Hodgkin limfóma. Fontos kiemelni, hogy ez az egyik legjobban gyógyítható ráktípus, ám a végkimenetelt jelentősen befolyásolja, hogy melyik típussal áll szemben a beteg, illetve mennyire van előrehaladott állapotban a daganat. Fontos tényező továbbá a beteg kora és álalános állapota - magyarázza a hematológus.
A limfómák a következő tünetekkel járhatnak: fájdalmatlan nyirokcsomó megnagyobbodás, hőemelkedés, éjszakai izzadás, indokolatlan fogyás. Előfordulhat az is, hogy a betegség tünetmentes, ilyenkor véletlenül fedezik fel.
Leukémiák
A leukémia a vérképzőrendszer rosszindulatú megbetegedése, amelynek több típusa és altípusa is ismert. Prognózis szempontjából igen változatos képet mutatnak, mivel nem mindegy, pontosan milyen típusúval áll szemben a beteg. Számít továbbá az is, hogy gyermekről vagy felnőttről van-e szó.
Terápiája közé tartozik a kemo-és sugárkezelés, a csontvelő átültetés és biológiai terápia. A kezelés minden esetben személyre szabottan történik. A betegség krónikus változata hosszan tünetmentes lehet, míg akut formája esetén gyengeség, fogyás, bőrpír, csontfájdalom és izzadás jelentkezik.
Ez is érdekelhet
