A megjelent értekezés szerint a habenula nevű sejtcsoport kulcsfontosságú a negatív tapasztalatok előrejelzésében, a velük kapcsolatos következtetések levonásában, valamint a rájuk adott válaszban. A tudósok felvetették annak a lehetőségét, hogy talán ennek a résznek a túlzott aktivitása felel a depressziós pesszimizmusért. Most azt vizsgálják, hogy valóban van-e ilyen összefüggés.
Állatkísérletek során már bebizonyosodott, hogy a habenula aktiválódik, amikor az alany kellemetlen történést vár vagy tapasztal. Embereknél azonban nehéz képalkotó diagnosztikai módszerrel látni a 3 milliméternél is kisebb képződményt. A University College London munkatársai új technológia segítségével határozták meg a helyét, majd 23 főt MRI-re kapcsoltak, hogy megfigyeljék az agyműködésüket.
A résztvevőknek több absztrakt képet mutattak egymás után. Néhány másodperc múlva a fotók azonban már büntetéssel (fájdalmas elektrosokkal), jutalommal (pénzzel) vagy semleges reakcióval jártak. Néhány képet mindig büntetés vagy jutalom követett, de a többinél ez változott, így az emberek nem tudták, számíthatnak-e fájdalomérzetre . Amikor olyan kép jött, amelyik után biztosra vették a fájdalmat, a habenula működésbe lépett.
Minél biztosabbak voltak benne, hogy a fotó büntetéssel jár, annál erősebb volt a terület aktivitása. A tudósok úgy vélik, hogy a habenula szerepet játszhat a kellemetlen helyzetektől való távolmaradásban, illetve azt is jelezheti, hogy mennyire rossz, ami következni fog.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ez a rendszer súgja meg, hogy ne simogassuk meg a tigrist vagy ne tévedjünk sötét sikátorba" - magyarázta a kutatást vezető Dr. Jonathan Roiser.
