A 61 éves asszony azt követően kereste fel a Pittsburghi Egyetem Orvosi Központjának (UPMC) Presbiteriánus kórházát, hogy egy másik kórházban már többször is visszautasították a felvételét a transzplantációs várólistára. A probléma alapját az jelentette, hogy a többször megismételt vizeletvizsgálat minden alkalommal alkoholfogyasztás jeleit mutatta ki a páciensnél. Ő maga hiába állította, hogy nem ivott előzőleg semmit, az orvosok mégis azt javasolták neki, hogy keressen fel szakembert, akitől segítséget kaphat alkoholfüggősége leküzdéséhez.
A Presbiteriánus kórházban ismét pozitív lett a májzsugorban szenvedő beteg tesztje etanolra, ami újfent felvetette a gyanút, hogy csupán megpróbálja eltitkolni alkoholizmusát. Akadt ugyanakkor egy körülmény, ami elgondolkodtatta az orvosokat. A vizeletvizsgálat során ugyanis az alkohol két bomlásterméke, az etil-glükuronid és az etil-szulfát eredménye egyaránt negatív lett, holott legalább az egyiknek még napokkal az alkoholbevitel után is jelen kellett volna lennie a mintában.
Élesztőgombák a hólyagban
Ezek után vérvizsgálatot is végeztek a nőnél, de a vérében nem találtak etanolt, ráadásul ő maga sem mutatta semmilyen tünetét alkoholos befolyásoltságnak. Felfedezték ugyanakkor, hogy az egyébként diabéteszes - és cukorbetegségét nem megfelelően kezelő - páciens vizeletében magas a glükóz (szőlőcukor) szintje , akárcsak az élesztőgombáké. Ekkor már felmerült a lehetőség, hogy a nő húgyhólyagját kolonizáló mikrobák termelnek alkoholt a cukor erjesztése során. A tézis alátámasztására az orvosok elvégeztek egy laboratóriumi kísérletet is, ahol kiderült, hogy testhőmérsékleten a nő vizeletmintájában jelentős etanoltermelődés tapasztalható.
A jelenség hátterében a Candida glabrata nevű élesztőgomba állt, amely az emberi mikrobiom természetes része, egyben közeli rokona a sörkészítés során használt élesztőnek. Ismert egy hasonló betegség, az önsörfőző, avagy bélerjedési szindróma, amely során a bélrendszerében élő mikrobák termelnek melléktermékként alkoholt az elfogyasztott szénhidrátok átalakítása során. Jellemző, hogy az érintettek le is részegednek ilyenkor, a mostani esetben viszont nem ez történt, mivel a húgyhólyagból nem szívódik vissza úgy az alkohol, mint a bélrendszerből.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Valójában nem ez az első eset, hogy hasonlót figyeltek meg cukorbetegeknél, ugyanakkor rendkívül ritka, hogy az alkoholtermelődéshez vezető erjedési folyamat már a húgyhólyagban megtörténjen. Az orvosok hólyagerjedési szindrómaként hivatkoztak a különös állapotra. A női páciens esetéről szóló riport az Annals of Internal Medicine című folyóiratban jelent meg február 25-én. A szerzők nem kaptak felhatalmazást arra, hogy a beteg további sorsáról tájékoztatást adjanak beszámolójukban, így nem tudni azt sem, hogy végül kapott-e új májat.
Forrás: livescience.com
