27 éve, 1986. március 7-én hajtották végre az első műszívbeültetést. A beavatkozást Emil Bücherl végezte a nyugat-berlini Westend Kórházban egy 39 éves betegen, és bár a műtét jól sikerült, a beteg egy hét múlva elhunyt.
Magyarország első műszívét 2008. február 15-én egy súlyos állapotban lévő, szívátültetésre váró 58 éves férfi kapta meg Budapesten, a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömbjében .
Ezt jelenti a műszív
Az eredeti műszívek egy sebészeti úton a szívbe ültetett pumpát jelentettek, amely képes átvenni a szív munkáját. Ez önmagában nem pótolta a transzplantációt, ám a műszív jelentősen javítja a várólistán levő betegek túlélési és a sikeres átültetés esélyeit.
A műszív beültetése alatt a szív megfelelő üregeiből műanyag csőrendszer segítségével a vért egy testen kívül elhelyezkedő pumpába vezetik, ami képes mindkét szívfél munkáját akár teljes egészében is átvenni. A mesterségesen fenntartott keringés mellett a beteg elvégezheti napi teendőit, mozoghat, illetve jobb állapotban várhatja a donorszívet.
Végleges műszív
Áttörést jelentett a műszívátültetésben 2012. Ekkor ültettek be Magyarországon elsőként egy végstádiumú szívelégtelenségben szenvedő férfinak végleges műszívet. A beavatkozást szintén a Semmelweis Egyetem Városmajori Klinikai Tömbjében végezték el.
A végleges műszív egy árammal működő szerkezet, amely a bőrön keresztül egy vékony kábellel kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön lehet hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz kötve, képes mindennapi teendőit ellátni. A beültetett fél kilós, mintegy 10 centiméteres szerkezet folyamatosan áramoltatja a vért az erekben, így a betegeknek tulajdonképpen nincs pulzusa. Végleges műszívet csak olyan betegben használják, aki közvetlen életveszélyben van, és nincs semmilyen más kezelési lehetőség.