Az aranyérbetegség nemtől, kortól függetlenül meglehetősen széles tömegeket érint. Jellegzetes civilizációs betegségről van szó ugyanis, amely a felnőttek akár 70-80 százalékánál is jelentkezhet. Főként a városi lakosság körében tapasztalható a mozgásszegény életmód, a stressz, a tápanyagokban és élelmi rostokban szegény, zsírokban és finomított cukrokban gazdag étrend, valamint a dohányzás és az alkoholfogyasztás következményeként. Ezen tényezők által kiváltott betegségeket nevezzük civilizációs betegségnek, amilyen az aranyér is.
Kitágult vénás párna
Aranyere minden embernek van, de nem mindenkinek lesz aranyérbetegsége. Az aranyér egy vérhálózattal sűrűn bevont visszérfonat a végbélnyílás közelében, amely a végbélműködés és a székletürítés szabályozásában játszik szerepet. Aranyérbetegségről akkor beszélünk, ha ez a vénás „párna” kitágul. A megnagyobbodott csomók elhelyezkedése alapján két változatát különböztetjük meg: a belső és külső aranyeret. Súlyosság tekintetében pedig négy stádiumot különíthetünk el. A legsúlyosabb, 3-as és 4-es stádiumot állandósuló fájdalom és a végbélnyílásban tapasztalt idegentestérzés, intenzív végbélvérzés, nehezített széklettartás jellemzi, és mindenképpen orvosi kezelést igényel.
30 éves korra sokan megtapasztalják
Az aranyér kiváltó okaként bizonyos környezeti hatások a felelősek, amelyek fokozott vénás nyomást idéznek elő a végbél környékén. Ilyen hatás jöhet létre például a nem megfelelő életmód, az életkor előrehaladása és az erőlködéssel járó tevékenységek következtében. Utóbbi tipikusan a székrekedést kísérő erőlködés, a nehéz tárgyak cipelése vagy a köhögés. Harmincéves korára az emberek fele megtapasztalja a viszketéssel és fájdalommal járó problémát, amikor a visszérfonat erei alkalomszerűen kitágulnak, begyulladnak.
Ugyanakkor az aranyér kialakulását felgyorsíthatja, elősegítheti a genetikai hajlam is, amelyről családok hosszú sora tanúskodhat, akiknek tagjainál sűrűn fordul elő a betegség. Ennek hátterében öröklött hormonműködési zavar vagy kötőszöveti gyengeség állhat. Utóbbi azt jelenti, hogy a kötőszövet rugalmas rostjainak nem megfelelő működése miatt a kötőszövet támasztófunkciója csökken. Mindez az egészségtelen életmód, például elhízás miatt is kialakulhat. A túlzott testtömeg ugyanis nagyobb hasüregi nyomást okoz, ami a törzs vénáinak nyomását is növeli.
A terhesség és a szülés folyamata is hasonlóképpen hat: terhességnél a megnövekedett méh, illetve szülésnél az intenzív hasprés extra nyomása okozhat aranyeret. Idősebb korban is valamivel magasabb a betegség kialakulásának kockázata, mivel az életkor előrehaladtával a test szövetei, izmai egyaránt gyengülnek. Továbbá lassul a keringés, fokozódik a vénás pangás, amely a végbéltáji visszerekben is panaszt okozhat. Mindezekhez a mozgáshiány, egyes betegségek, gyógyszermellékhatások, a rostban és folyadékban szegény étrend is hozzájárul időseknél. Emellett a krónikus májbetegség vagy végbéldaganat ugyancsak okozhat aranyeret.
Ez is érdekelhet
Megelőzhető, de kezelhető is
Az aranyér kialakulása megelőzhető, még azoknál is, akiknek családjában gyakrabban fordul elő aranyeresség. A szabály igen egyszerű, viszont némi erőfeszítést igényel: étkezzünk egészségesebben, mozogjunk többet! A bőséges folyadékbevitellel, rostokban gazdag táplálékok fogyasztásával és rendszeres testmozgással elkerülhető a hosszas erőlködés a vécén. Érdemes csökkenteni a sófogyasztást is, hiszen a túlzott mennyiségű só visszatartja a keringésben a folyadékot, ami a végbélben – és másutt is! – a visszerek duzzanatát okozza. Ha beüt a baj, a panaszok súlyosságától függően ajánlott valamely aranyér elleni krém és kúp használata, erős tünetek esetén pedig érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. A különböző, vény nélkül is kapható készítmények általában nem szüntetik meg az alapproblémát, viszont enyhítik a fájdalmat, a kellemetlen égő, viszkető érzést. Illetve bizonyos készítmények gyulladáscsökkentő és érösszehúzó hatásúak is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
