Sokan úgy gondolják, hogy az egészséghez elegendő (különösen a kellemetlenül hideg téli és kora tavaszi hónapokban), ha a napos ablak előtt üldögélnek egy-két órát, így biztosíthatják maguknak az egészség megőrzéséhez fontos D-vitamint , anélkül, hogy leégnének vagy a napsütés károsítaná a sejtjeiket.
Ez azonban nincs így. A D-vitamint a szervezetünk állítja elő, a napsütés csak aktivál egy vegyületet a bőrünkben, amely szükséges a D-vitamin termeléséhez. Az ablaküveg azonban éppen azokat a sugarakat állítja meg és nyeli el, melyek „hasznosak” a szervezetünk számára.
Az ablaküveg ugyanakkor éppen azoktól a sugaraktól nem véd meg, amelyek a bőr daganatos megbetegedéseiért , a sejtek roncsolódásáért, a gyorsabb öregedésért felelősek. Ezek az UVA-sugarak áthatolnak az üvegen, ezért fordulhat elő például, hogy a világos bőrűeket akkor is veszélyeztethetik a bőrt érintő daganatos megbetegedések, ha nem tartózkodnak sokat a szabadban.
Érdemes tehát télen is kimenni a szabadba, hogy legalább valamennyi napfényt sikerüljön „begyűjtenünk”, emellett pedig egyéb módokon (elsősorban az ételeinken, illetve étrend-kiegészítőkön keresztül) is pótolnunk kell a D-vitamint. Ez a mikrotápanyag ugyanis nemcsak a csontok egészségéhez nélkülözhetetlen, de például az immunrendszerünk megfelelő működéséhez is, melyre különösen szükségünk lehet a fertőző betegségekkel teli hónapokban.
Az, hogy ki mennyi D-vitamint tud előállítani a napfény segítségével, számos tényezőtől függ, így a szabadon lévő bőrfelülettől, a fényvédőktől és a ruházattól, az életkortól (minél idősebbek vagyunk, annál jobban csökken a szervezetünk D-vitamin-előállító képessége), valamint attól, hogy milyen árnyalatú a bőrünk. A világosabb bőrűeknek rövidebb idő is elegendő, mert náluk kevesebb a bőrt védő melanin.
Legjobban: