A sárgaság tulajdonképpen a bőr, a nyálkahártyák és a szemfehérje jellegzetes, sárgás elszíneződése, melyet a szervezetben megnövekedett bilirubinszint (általában 2,5-3 mg/dl szint felett) miatt alakul ki. A bilirubin a vörösvérsejtek lebomlásának mellékterméke, melynek egy része a széklettel ürül ki (és ez adja jellegzetes színét is).
A véráramban lebomló vérsejtek a májban gyülemlenek fel és ott tovább bomlanak. A sárgaság akkor jelenik meg, amikor a normál bilirubin-anyagcserével , vagy annak kiválasztásával problémák adódnak. Mivel ez hosszadalmas és bonyolult folyamat, bármelyik szinten is történik a zavar, az mindenképpen sárgaságot okozhat. A sárgaságot az alapján osztályozzák, hogy a folyamat mely részén észlelhető a probléma, a májba kerülés előtt, a májban vagy éppen akkor, mikor a bilirubin már kikerült a májból.
Szakértőnk válaszát ide kattintva találja!
Ha Önnek is van kérdése, tegye fel a megfelelő orvosnak, kattintson Orvos válaszol rovatunkra!
A sárgaság önmagában nem betegség, hanem valamilyen betegség tünete, melyet azonban komolyan kell venni. Amennyiben sárgaság alakul ki valakinél, mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség, hogy a mélyben meghúzódó okokat felderítsék. A sárgaság oka lehet például a vörösvérsejtek fokozott lebomlása (mely bekövetkezhet malária, sarlósejtes betegség, thalasszémia, autoimmun betegségek, gyógyszerek vagy kábítószerek miatt), a máj betegségei ( hepatitisz , cirrózis , Crigler-Najjar szindróma, daganatok), vagy a bilirubin kiválasztásával kapcsolatos problémák (epekő, hasnyálmirigygyulladás, elzáródott epecsatornák).
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az egyéb tünetek is az alapbetegségtől függhetnek, de előfordulhat az is, hogy valakinek a bőr sárgás elszíneződésén kívül semmi mást nem tapasztalunk. Az egyéb tünetek közé tartozhat például a nagyon világos árnyalatú széklet, a sötét színű vizelet, a bőrviszketés, a hányás és hányinger, a hasmenés , a láz és a hidegrázás, az étvágytalanság, a hasi fájdalom, a fejfájás, illetve a lábdagadás. A sárgaság kezelése természetesen az alapbetegségtől függ, van akinél elegendő lehet a gyógyszeres kezelés, másoknak viszont kórházi tartózkodásra is szüksége lehet. Sárgaság esetén a máj tehermentesítésére van szükség, a kezelés alatt kerülni kell az alkoholt és bizonyos gyógyszerek szedését is fel kell függeszteni.
A sok alkohol is sárgasághoz vezethet
A sárgaság rizikóját növelhetik genetikai okok, az alkoholizmus, a máj betegségei és bizonyos fertőző betegségek.
A sárgaság esetleges szövődményei, és azok súlyossága a kiváltó alapbetegségtől függnek, de szerencsére nem fordulnak elő mindenkinél. A szövődmények között találhatjuk a vérszegénységet, a vérzékenységet, a fertőzésekre való fogékonyságot, a krónikus hepatitiszt, a daganatokat, a máj-, illetve veseelégtelenséget, valamint az agyi zavarokat is. Megelőzhető-e a sárgaság kialakulása? Ez is nagymértékben függ az alapbetegségtől.
A sárgaság rizikóját jelentős mértékben csökkenthetjük például az alkoholfogyasztás mérséklésével, azzal, ha az előírások szerint szedjük a gyógyszereinket, nem használunk kábítószereket és kerüljük a kockázatos cselekedeteket (például a védekezés nélküli szexuális együttlétet vagy az intravénás kábítószer-használatot). Érdemes fontolóra venni a különböző védőoltások beadatását is, például hepatitisz és malária ellen.
Ez is érdekelhet
