Csapataink harcban állnak... Az alábbi frontjelentés szerint az egészségügy átalakulásában úgy mehet veszendőbe tíz napon belül egy jelentős nemzeti érték, egy teljes intézmény, hogy igazából nem is volt célpontja semmilyen átalakításnak.
Budán, a Karolina út és a Diószegi út sarkán áll az egykori Országos Haematoló-giai, Vértranszfúziós és Immunológiai Intézet. Korábban már kivált belőle az Országos Vérellátó Szolgálat ("ovéesz"), majd több, szinte véletlenszerű átalakítás után néhány éve szervezetileg hozzákapcsolták a város túlsó felében, Pesten, a Szabolcs utcában működő, másik hányatott sorsú kórházhoz (ami volt már Weiss Aliz Zsidókórház, OTKI, és Haynal Imre Egyetem is). Így jött létre az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK), amelynek két fele szép csendben folytatta a maga munkáját.
A Diószegi úti intézet ma is az OGYK része és telephelye, amelyben betegágyak nincsenek, de itt működik a magyar szervátültetést szolgáló diagnosztikai és kutató-fejlesztő központ. A telephely feladatai szerteágazók: vezetik a veseátültetésre váró betegek naprakész, országos nyilvántartását; tartják a kapcsolatot a nemzetközi csontvelődonorok számítógépes hálózatával; országos szolgáltatásként végeznek súlyos betegségek pontos felismerését szolgáló molekuláris diagnosztikát; itt működik a legnagyobb hazai köldökzsinórvér őssejtbank s az ország egyik legjelentősebb orvosbiológiai kutató-fejlesztő részlege!
Ez utóbbiban - jelentős hazai és nemzetközi hírnévvel és támogatással - az egész országban élenjáró, nemzetközileg is elismert kutatások és fejlesztések folynak, elsősorban az őssejtek alkalmazása, a daganatok elleni új gyógyszerek és a legmodernebb diagnosztikai módszerek kifejlesztése terén. Az MTA is működtet itt kutatócsoportot. Közös kutatás és kutatóképzés folyik a Semmelweis Egyetemmel és az ELTE-vel, több akadémikus, tudományok doktora, számos egyetemi doktor és doktorandusz fémjelzi az intézet működését. Bár a nemzetközi tudományos közlemények száma kiemelkedő, igazán nem mondható el, hogy "elefántcsonttoronyban" folyik a kutatás, hiszen minden fejlesztés a közvetlen orvosi, biotechnológiai gyakorlati alkalmazást szolgálja: az őssejtek felhasználása, a speciális diagnosztika itthon is az orvoslás új csodáit jelenti. Nem sok olyan hely van az országban, ahol az - egyébként tízmilliókat érő - mikroszkóp alatt jól vizsgálhatók az őssejtekből növesztett, az infarktusos betegek gyógyulási reményét hordozó, dobogó kis szívizomcsomók!
A telephely finanszírozása biztonságos, hiszen a speciális diagnosztikai és egyéb egészségügyi szolgáltatások révén jelentős bevétellel rendelkezik, költségvetése a hazai és nemzetközi kutatási támogatások (köztük négy nagy EU kutatási-fejlesztési támogatás) révén minimális állami támogatással, sőt, ha muszáj, még anélkül is egyensúlyban tartható. Megkezdődött itt egy Orvosi Biotechnológiai Intézet kialakítása, az épületek nagy részét felújítottuk, több százmilliós értékű műszerfejlesztéseket végeztünk, mind-mind pályázati pénzekből. Több, Amerikában vagy Nyugat-Európában dolgozó kiváló kutató tért haza ide, hozva saját grantjait is, a további fejlődés reményében. A hazai orvosi biotechnológia fellegváraként Biotechnológiai Inkubátorház épül, melyre összesen 1,1 milliárd forintos pályázati támogatást nyertünk el.
Az elmúlt hónapokban azonban megindult egy furcsa buldózer. Mivel a Szabolcs utcai kórház átalakul, és az OGYK szervezete ott július 1-jétől hivatalosan megszűnik, váratlan automatizmussal a budai telephelyet is elkezdték megszüntetni. A nemrég kinevezett felszámolóbiztos-gazdasági igazgató tájékoztatása szerint, jó eséllyel heteken belül a budai intézetben is mindenkinek felmondanak, az épületet lezárják, a - nagyrészt pályázati támogatásokból vásárolt - műszerparkot pedig elkótyavetyélik: tulajdonképpen mindezt pusztán azért, mert ezt az intézményt is véletlenül OGYK-nak hívják. És valóban, annak ellenére, hogy egy újabb főigazgató és miniszteri biztos is érkezett, most már több hete valamennyi új szerződés megkötésével leálltak, a vegyszer- és anyagrendeléseket csak akadozva továbbítják, újabb pályázatokat beadni nem tudunk, sőt a már elnyert grantokat befogadni sem; azoknak, akiknek a szerződése lejár, még a meglévő pénzkeretek esetében sem tudunk fizetést adni; az informatikai fejlesztések leálltak, de még a közben felmondott portaszolgálatot is már csak a helyi műszaki dolgozók látják el. Egy dinamikusan működő rendszerbe egyre több kődarab kerül, ami kitördeli a fogaskerekeket és lassan működésképtelenné teszi a gépezetet.
A tulajdonos Egészségügyi Minisztérium vezetője, a tudományos élet, de a kormány vagy éppen az ellenzék jelentős vezető személyiségei is egyértelműen, szóban és írásban is nyilatkoztak, hogy az orvosi biotechnológiai központot fenn kell tartani. Közösen kidolgozott, szakmailag, pénzügyileg és jogilag is megalapozott, az egészségügynek egyetlen külön fillérjébe sem kerülő tervek készültek a megoldásra.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mégis, ha a vagyon és a pályázatok jogutódlása heteken belül nem kerül át egy legalább részlegesen önálló intézménybe, akkor egyszerűen az automatizmusok miatt minden a szemétbe kerülhet. Szó szerint! Amikor a média az őssejtektől és egyénre szabott gyógyítás jövőjétől hangos, amikor emberek milliókat fizetnek súlyosan beteg családtagjaik őssejtkezeléséért obskúrus kínai klinikákon - akkor mintegy véletlenszerűen megfullad az a nagynevű központ, ahol az őssejtbank már működik, és ahol a közeljövő legmodernebb diagnosztikai és terápiás módszerei már elérhető közelségbe kerültek! A folyamatos fenntartás nélkül pótolhatatlan vagyon mehet veszendőbe.
A múlt héten egy napon kaptuk meg dr. Horváth Ágnes miniszter asszonynak és az OGYK főigazgatójának hivatalos, pecsétes leveleit. A miniszter arról tájékoztatott, hogy semmit ne aggódjunk, a tárca mindent megtesz a kiemelkedően fontos intézet megtartása érdekében, munkabizottságot hozott létre, amelynek feladata kidolgozni a további eredményes működtetés intézményi formáját. A további munkához sok sikert és jó egészséget kívánt. Ugyanakkor a főigazgató személyre szólóan, hivatalosan tájékoztatta az intézet dolgozóit (közöttük a vezetőket, így természetesen engem is), hogy az OGYK-ban munkaviszonyunk a csoportos leépítés miatt június 30-tól felmentéssel megszűnik. Megkezdődött az esetleg kiürítésre kerülő épületek felmérése, a műszerek, felszerelések teljes körű leltára. A két tájékoztatás között nem látom az összefüggést, ezért levelekkel próbálom bombázni valamennyi fennhatóságunkat. Egyelőre azonban semmilyen választ nem kaptam arra, hogy ez a dolgozókat demoralizáló, az őssejtbankot, a kutatásokat és a szervátültetési diagnosztikát közvetlenül veszélyeztető, milliárdos közvetlen és felmérhetetlen közvetett anyagi károkat okozó akció meddig juthat el, és egyáltalán megállítható-e valahol.
Nem kétséges, hogy az egészségügyben jelentős átalakításra van szükség, amely olykor sajnos leépítésekkel is jár, de jelen esetben ez az intézet ennek nem célpontja, hanem vétlen áldozata: az a gyerek, akit kilöttyintenek a mosdóvízzel együtt. Barátom és kutató munkatársam azt mondta, hogy ha ez az intézet most ilyen módon, szinte véletlenül megszűnik, akkor üzenjünk Szvatopluknak, hogy hozza vissza a fehér lovat, és cseréljük érte vissza ezt az országot, amelyik amúgy sem tud mit kezdeni az értékeivel.
Kérem, szurkoljunk együtt magunkért!
Ez is érdekelhet
A szerző Gábor Dénes-díjas akadémikus, az Országos Gyógyintézeti Központ budai telephelyének igazgatója
Legjobban: