A Hirschprung-kór azért alakul ki, mert a vastagbél utolsó szakaszából, a végbél falából hiányoznak azok az idegvégződések, amelyekkel az idegrendszer a felgyülemlett bélelzáródást okoz.
Maga a beidegzési probléma a terhesség második trimeszter idején jelentkező fejlődési zavar következtében alakul ki: a magzat emésztőrendszerében ekkor indul meg az idegelemek bélfalba történő beépülése a szájtól kezdődően a végbélig. A kórkép kialakulása során ez a folyamat akad el. Ennek pontos oka nem ismert, de azt tudjuk, hogy kialakulásában öröklött tényezők is szerepet játszanak. Ha tehát a betegség a családban egyszer már előfordult, akkor a leszármazottakat is nagyobb eséllyel érinti: ez esetben megjelenésének esélye 5 százalékos. Tudjuk azt is, hogy a betegség kialakulása az esetek egyhatodánál vezethető vissza ismert genetikai okokra. A fennmaradó eseteken nem ismeretes a betegséget létrehozó beidegzési zavar oka, de az biztos, hogy nem magzati károsodás áll a háttérben.
A betegséget alapvetően a tünetek alapján, valamint úgynevezett manometriás (nyomásméréses) vizsgálattal diagnosztizálják. Ezzel a csecsemőknél nehezen kivitelezhető vizsgálattal azt mérik, hogy mekkora nyomásnövekedésnél kezdődik meg a bélfal elernyedése. Képalkotó vizsgálatok során kontrasztanyaggal való feltöltést követően jól láthatóvá válik a szűkült bélszakasz, valamint a felette kialakult következményes tágulat. A biztos diagnózis felállításához a végbél nyálkahártyájából történő mintavételre, majd szövettani vizsgálatra van szükség, mely endoszkópos vizsgálat során történik.
A betegséget kizárólag műtéttel lehet kezelni. A beavatkozás lényegében annak megfelelője, mint amikor felnőtt korban valamilyen súlyos elváltozás miatt el kell távolítani a végbél egy szakaszát. A műtéti megoldás annál nehezebb, minél nagyobb bélszakaszt kell kimetszeni. Bonyolultságát főképp az adja, hogy elvégzésekor meg kell őrizni a végbélzáró izom épségét. Kivitelezésénél a károsodott bélszakasz eltávolítását követően az egészséges részt a végbélhez és a végbélnyíláshoz csatlakoztatják. Súlyosabb esetben arra is szükség lehet, hogy a székletet átmenetileg a hasfalon keresztül kivezessék annak érdekében, hogy a végbél környéki műtéti terület zavartalanul gyógyulhasson.
A széklet ilyenkor egy nyíláson keresztül egy gyűjtőtasakba ürül, biztosítva ezzel a bélsár akadálytalan távozását. Ilyen esetekben általában a hasfali kivezető nyílást később zárják. Nagyon ritkán, a végbélzáró izom területének érintettsége esetén fordul csak elő, hogy a sztómát élethosszon át viselni kell. Ilyen esetekben a Hirschprung-kór általában egyéb súlyos fejlődési rendellenességekkel társultan van jelen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha többet szeretne megtudni erről a kórról, kattintson a Betegségek A-Z „Hirschprung-kór” szócikkére.
Ez is érdekelhet
