A koronavírus elleni mRNS-alapú vakcinák hatékony immunválaszt váltanak ki a krónikus gyulladásos bélbetegséggel (IBD) küzdőknél is - írta friss kutatási eredményekre hivatkozva a U.S. News. Ami azért is remek hír, mert az immunszupresszív gyógyszeres kezelésben részesülő IBD-s betegek esetében - ilyen a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség -, egészen eddig nem voltak megbízható adatok arról, hogy a COVID-19 elleni vakcinák kellően hatékony immunválaszt képesek-e kiváltani. Az immunszupresszív gyógyszerek ugyanis elnyomják az immunrendszer működését, ami azt jelenti, hogy gyengítik a vakcina hatására fellépő immunreakciót is.
Megnyugtató eredmények
Az Annals of Internal Medicine című szaklapban publikált tanulmányból kiderül, hogy a Los Angeles-i Cedars-Sinai Kórházban végzett kutatás résztvevőinek 99 százalékánál nyolc héttel a második adag mRNS-vakcina beadása után kimutathatóak voltak a koronavírus elleni antitestek. Attól függetlenül, hogy a betegek részesültek-e immunszupresszív kezelésben vagy sem - ismertette Gil Melmed, a kórház gyulladásos bélbetegségekkel foglalkozó specialistája, a tanulmány vezető szerzője.
A mostani eredmények azért áttörőek, mert korábbi kutatások kérdésessé tették, hogy az IBD-s betegek immunrendszere hogyan reagál a védőoltásra. Ezekből ugyanis az körvonalazódott, hogy az immunszupresszív terápiában részesülők más csoportjainál - például a szervátültetésen átesett vagy kemoterápiában részesülő rákos betegeknél - sokkal gyengébb antitestválaszt váltanak ki a COVID-19 elleni mRNS-vakcinák. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói például arra jutottak , hogy a második részoltás után a szervátültetettek alig felének a szervezete termelt kimutatható mennyiségű koronavírus elleni antitestet.
Ajánlott az emlékeztető oltás
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Los Angeles-i tanulmány azt is megállapította, hogy az IBD-s betegeknél eltérő antitestválasz alakulhat ki a vakcina második adagjának beadása után, attól függően, hogy milyen típusú immunszuppresszív gyógyszert szednek. Dermot McGovern, a tanulmány társvezetője elmondta: nyolc héttel a második dózis beadása után az anti-TNFα-terápiában (tumor nekrózis faktor) részesülő vagy gyulladáscsökkentő kortikoszteroidokat kapó betegeknél alacsonyabb antitest-szintet mértek. Esetükben indokolt és előnyös lehet az emlékeztető oltás beadása - tette hozzá.
Ez is érdekelhet
Összességében azonban a kutatók arra jutottak, hogy a gyulladásos bélbetegséggel küzdőknél a vakcinák hatására kialakuló antitestválasz hasonlóan alakult, mint az egészséges immunrendszerű embereknél.
