Lehet, hogy a közeljövőben már egy jó kávét, kapucsínót sem szabad (érdemes) anélkül elfogyasztanunk, hogy ismernénk genetikai térképünket, azaz örökletes tulajdonságainkat, hajlamainkat?
Bizony lehet. Egy, a JAMA-ban , az Amerikai Orvosszövetség szaklapjában közölt kanadai tanulmány szerint ugyanis génjeinkben kódolva van, milyen gyorsan bomlik le a koffein. Akinek a kromoszómáiban egy CYP1A1*1A nevű allélt, génvariációt igazoltak a genetikai vizsgálatok, annak szervezetéből lassabban ürül ki a koffein, akit pedig CYP1A1*1F génnel vert meg a sors, annak hamarabb tűnik el a véréből, azaz gyorsabban bomlik le a kávé hatóanyaga. Ennek azért van jelentősége, mert ha az emberben tovább hat a koffein, akkor megnő az infarktus kockázata! Ezt igazolta Cornelis és munkatársainak 4000 önkéntesen elvégzett genetikai szűrése.
Ez persze nem hangzik jól, de valljuk be, önmagában nem is sokat jelent, mert rengeteg kérdés maradt: hány embert érint, és menynyire? És mi van a kávé számos egyéb, előnyös és káros hatásával? Ám a konklúzió mégis csak az, hogy akinek genetikai hajlamánál fogva tovább marad koffein a vérében, annak érdemes elgondolkoznia, mekkora legyen a kávéadagja. Hogy pontosan kik az érintettek, annak kiderítésére ma még nincs lehetőség, és persze pénz sem.
Ez is érdekelhet
Mindenesetre - újabb ok a szorongásra...
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: