Kiderült, miért tudnak magasan élni a tibetiek

Az emberek többségét hegyi betegség fenyegeti nagy magasságban. A tibetiek azonban hordoznak egy génváltozatot, így alkalmazkodni tudnak a magashegységekben lecsökkent oxigénnyomáshoz.

A tibeti fennsík több mint négyezer méter magasan fekszik, a legtöbb ember ott légzési nehézségekkel és hegyi betegséggel küszködik. Ennek oka az ott uralkodó alacsony légnyomás és az oxigén parciális nyomásának csökkenése. (Nem az oxigén levegőbeli aránya csökken, hanem az oxigén részleges, parciális nyomása a levegőt alkotó gázok közül. A levegő túlnyomó részét nitrogén teszi ki.)

Mi a hegyi betegség és milyen tüneteket okoz?

A hegyi betegség körülbelül 3000 méter fölötti magasságban lép fel, az európaiak közül elsősorban a hegymászókat érinti. Még különösebb fizikai aktivitás nélkül is alveoláris hiperventilláció léphet fel ilyen magasság fölött. Ez a tüdő hólyagocskáiban zajló gázcsere felgyorsulását jelenti, de köznapi szóhasználattal túl sűrű lélegzetvételt eredményez a hipoxémia (a vér oxigénkoncentrációjának csökkenése) miatt.

Ha valamilyen nagyobb megerőltetésnek van még kitéve ilyenkor a szervezet, akkor - főleg alvás közben - szabálytalanná válhat a légzés (Cheyne-Stokes légzés lép fel), de magas vérnyomás is kialakulhat. Még súlyosabb következmények is lehetnek: tüdő- és agyödéma is bekövetkezhet. A magashgyi betegség a legsúlyosabb esetekben kómához vagy akár halálhoz is vezethet.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A tibetiek alkalmazkodtak

Ma egyre divatosabbá vált az extrém sportok űzése, kipróbálása, bár ezek cseppet sem veszélytelen "kalandok". Nézze meg, milyen veszélyeket rejthet a magas hegyek világa, kattintson ! A tibetiek azonban alkalmazkodtak a nagy magasságban fellépő - köznyelven szólva - oxigénhiányhoz (ami valójában oxigénnyomás-csökkenés). Alkalmazkodásukat egy fontos génvariáns teszi lehetővé, e génváltozat a rég kihalt gyenyiszovai emberből származik. Erről a Nature tudományos magazinban számoltak be amerikai kutatók nemrégiben.

Az a német Die Welt online kiadása.

A legújabb kaliforniai eredmény

Emilia Huerta-Sánchez, a Kaliforniai Egyetem berkeley-i részlegének kutatója és munkatársai most 40 tibeti és 40 han kínai génállományát vizsgálta meg. Úgy találták, hogy a szóban forgó gén felépítése a tibetiekben bizonyos pozíciókban jelentősen különböznek a kínaiakétól. Ezután összehasonlították a gyenyiszovai ember génstruktúráját a tibetiekével és a modern emberek populációiéval (afrikai szanok és jorubák, franciák és szardíniaiak génjeivel).

Mindössze két han-kínai és a gyenyiszovai ember génállománya mutatott hasonlóságot a tibetiekével, a többieké nem - a szóban forgó gén esetében. A gyenyiszovai ember körülbelül 40 ezer éve élhetett a közép-ázsiai Altaj-hegységben.

Komputerszimulációkkal bebizonyították a kutatók, hogy a gén tényleg a gyenyiszovai emberből vagy annak közeli rokonaiból került át a modern emberekbe. Valószínűleg ez még azelőtt történt, hogy a han kínaiak és a tibetiek egymástól elváltak. Míg ez a gén a hanoknál majdnem teljesen eltűnt, addig e variáns lehetővé tette a tibetiek számára, hogy benépesítsék az általuk ma is lakott fennsíkot.

alkalmazkodni tudnak a magashegységekben lecsökkent oxigénnyomáshoz (IVY PHOTOS / Shutterstock.com)

Egy másik génvariánst tahban vizsgálnak

A tibetieknél még több más gén (EPAS1, EGLN1, PPARA, HIF) is - valószínűleg - szerepet játszik a magashegyi viszonyokhoz való alkalmazkodásban, ami az emberi evolúció egyik legérdekesebb, tulajdonképpen jelenleg is zajló példája. Érdekesség, hogy az Andokban és Etiópiában élő magashegyi népeknél más-más gének játszanak szerepet az alkalmazkodásban.

A tibetiek speciális EGLN1-génvariációjáról szintén augusztusban számolt be a Nature Genetics-ben tette közzé egy ukrán hírforrás szerint.

Mit lehet tudni a gyenyiszovai emberről?

A jelenleg uralkodó elmélet szerint a gyenyiszovai ember - amely a Homo nemzetség tagja - maradványát (egy ujjpercet) orosz régészek találták meg 2008-ban, a hasonló nevű dél-szibériai barlangban.

Később, 2011-ben egy lábujjcsont töredékére is rábukkantak, de ezt még vizsgálják a genetikusok. Egy foglelet még 2000-ben került elő, erről azonban csak a legutóbbi időkben derült ki, hogy valószínűleg egy másik gyenyiszovai egyedé lehetett, amelyet 7500 év választhat el talán attól gyenyiszovaitól , akitől az ujjperc származik.

A 2008-ban megtalált apró ujjpercből sikerült genetikai anyagot is kinyerni. Így derült ki a 2010 óta folyamatosan publikált eredményekből, hogy egy addig ismeretlen emberfajtáról van szó, amely a Homo sapienstől és a neandervölgyiektől is különbözött. A szóban forgó egyed mintegy 41 ezer évvel ezelőtt élhetett. Jelenleg is vizsgálnak ugyanakkor egy lábujjcsontot, amit később fedeztek fel. A gyenyiszovai ember genetikai állományát összehasonlították több népcsoport genomjával és ázsiai, óceániai, illetve ausztráliai népcsoportoknál találtak némi egyezést.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a déli óráktól északnyugat felől gyorsan szakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a csapadékzóna tovább halad kelet felé, amely az északi, északkeleti tájakon még kisebb havazást, délebbre esőt, havas esőt egyaránt okozhat. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél nagy területen megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.