Az a legnagyobb feladat, hogy a szakorvosok és páciensek megismerjék hólyagfájdalom szindrómát , mivel szinte minden alkalommal félrediagnosztizálják a betegeket. Pedig ez a betegség jól kezelhető, s a páciensek hosszú hónapokra, akár évekre tünetmentessé tehetők - mondta Dr. Lovász Sándor, a Rózsakert Medical Center urológus szakorvosa.
A tudományos körökben IC/BPS (Interstitial Cystitis/Bladder Pain Syndrome) néven ismert betegség kellemetlen tünetei már 20 éves kortól jelentkezhetnek. A betegség jellemzően erős hólyagtáji vagy húgycső fájdalommal jár, amely a hólyag telítődésére fokozódik és igen gyakori vizelési ingerrel párosul. Nem ritka, hogy ebben a betegségben szenvedők naponta akár harmincszor ürítik a hólyagjukat, az éjszakai órákban 15-20-szor. Ez hosszútávon nagymértékben rontja az életminőséget: az érintettek képtelenek rendesen kipihenni magukat, ami a folyamatos fájdalommal és az igen gyakori vizeléssel párosulva korlátozza a munkaképességet, és gyakran a munkahely elvesztéséhez vezet. A húgycső- és hüvelyi fájdalom a házaséletet teheti lehetetlenné. Megfelelő kezelés hiányában az erősödő tünetek akár a családi és baráti kapcsolatokat is tönkretehetik. Érthető ezek alapján, hogy az érintettek körében rendkívül gyakori a depresszió , és az átlagnál 70 százalékkal magasabb az öngyilkosságok aránya.
A hólyagfájdalom-szindróma kialakulásának oka egyelőre nem ismert, azonban a tünet együttest sikerült azonosítani. A fájdalom oka, hogy a hólyag felszínét bevonó, védő nyákréteg megsérül, ezért a vizeletben lévő salakanyagok irritálják a hólyag falát. Ahol sérült a nyákréteg, egyúttal elszaporodnak a fájdalomérzékelő receptorok , így keletkezik az a maró, égető érzés, amely gátolja a vizelettartást. A krónikus, nem baktériumok által okozott gyulladás idővel a panaszok fokozatos súlyosbodásához, hosszú évek múltán akár a hólyag teljes zsugorodásához is vezethet. Nagyon fontos tehát, hogy minél többen tisztában legyenek a betegség tüneteivel és az érintettek mielőbb megkapják a szükséges orvosi ellátást. A kezelésnek köszönhetően ma már eredményesen csökkenthető a fájdalom illetve a kellemetlen tünetek, és a páciensek hosszabb időre is tünetmentessé tehetőek.
A betegek számát 20 ezerre becsülik
A becslések szerint ma körülbelül 20 ezer embert érinthet a hólyagfájdalom szindróma Magyarországon. Pontos számot nem lehet tudni, mivel hazánkban egyelőre igen aluldiagnosztizált kórképről van szó, eddig mindössze pár száz esetet azonosítottak. A nőknél a jelenlegi becslések szerint kétszer gyakoribb az előfordulása, mint a férfiaknál.
Dr. Lovász Sándor elmondta, hogy a hólyagfájdalom szindróma diagnosztizálása nem egyszerű, ugyanis nincs egyetlen olyan tünet vagy vizsgálati lelet sem, amelyik egyértelműen bizonyítaná a betegség jelenlétét. Keletkezésében bakteriális fertőzés nem játszik szerepet, de a nyákréteg elégtelensége hajlamosíthat gyakran visszatérő húgycső- és hólyaggyulladásra , így nem egyszer ezek hívhatják fel a figyelmet a háttérben meghúzódó hólyagfájdalom szindrómára.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az alhasi panaszokkal érkező pácienseknél gyakran prosztatabántalmakra, illetve nőgyógyászati problémákra gyanakodnak az orvosok. A negatív vizeletlelet után sok kollégákban felmerül, hogy a páciens csak szimulál, illetve hogy a panaszok mentális eredetűek, és pszichiáterhez irányítják őket. A betegség diagnosztizálása a panaszok felvételét követően egy részletes szűrővizsgálat-sorozattal kezdődik. Fontos, hogy a diagnózis felállításához minden, hasonló tünetekkel járó betegség lehetőségét ki kell zárni. Ilyenek lehetnek a gyulladások, bakteriális fertőzések, hólyagkövek és a daganatok. A pontos diagnózist követően fel kell térképezni a hólyagnyálkahártya sérült területeit. Ez néhány éve még fájdalom-kiváltáson alapuló kálium teszt segítségével történt, azonban mára ennél korszerűbb, fájdalmatlan megoldások állnak rendelkezésre.
Egyre többféle megoldás kínálkozik
Az innovatív orvostudományi módszereknek köszönhetően a tünetek enyhítésére több megoldás is kínálkozik. A betegség korai szakaszában megfelelő étrenddel, például kálium-mentes diétával, illetve a koffein és alkohol elhagyásával, valamint a vizeletet savanyító ételek, gyümölcslevek elkerülésével enyhíthetőek a panaszok. Súlyosabb esetekben azonban orvosi beavatkozásra, kezelésre van szükség. Leghatásosabbnak a helyi (hólyagba fecskendezett) gyógyszeres kezelés bizonyult a sérült nyálkaréteg helyi pótlására, így enyhíthető a gyulladás és csökkennek a panaszok. Ez azonban csak átmeneti megoldás, és a tünetek rövid időn belül újra jelentkezhetnek. Tartósabb eredményt ad a fájdalom-receptorok leégetése a hólyag nyálkahártyájában. Ez egy egynapos endoszkópos sebészeti műtét keretében történik. "Fontos hangsúlyozni, hogy bár mai tudásunk szerint a betegség egyelőre véglegesen nem gyógyítható meg, de a minél előbbi kezeléssel a kínzó panaszok eredményesen csökkenthetők, 4-5 hónap kezelés után teljesen tünetmentessé válhat a páciens. A kezelés minden esetben utógondozást és rendszeres kontrollt kíván, mert a tünetek visszatérése esetén a megismételt kezelés újból eredményes lehet" - fejtette ki a szakértő.
Dr. Lovász Sándor szerint a legfontosabb, hogy a lakosság és az orvosok is megismerjék a betegséget. Ehhez az orvosok minél szélesebb körű tájékoztatása és továbbképzése szükséges, és itt nemcsak az urológusokról van szó, hanem háziorvosokról, nőgyógyászokról, pszichológusokról is. Nagyon fontos emellett, hogy a kezeléseket egyszerűbbé és könnyebben elérhetővé tegyék a betegek számára. A két cél elérésére alakult egy budapesti és vidéki urológusokból, pszichológusokból, nőgyógyászokból és infektológusokból álló munkacsoport, amelynek célja a betegséggel és a kezelésekkel kapcsolatos kutatások szélesítése és az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztése.
Ez is érdekelhet
Forrás: Rózsakert Medical Center
