A húgyutakat képezik a két vese, a két vékony cső alakú húgyvezeték (uréter), amelyek a húgyhólyagba nyílnak, végül egy vékony cső, a húgycső vezeti ki a vizeletet a húgyhólyagból. A vesék méregtelenítő funkciót látnak el, filtrálják és megtisztítják a vért a mérgező anyagoktól, a bonyolult folyamat végén napi 1-2 liter vizelet keletkezik, ami a fölösleges vízből és a benne oldott anyagokból áll. A körülbelül 600 ml űrtartalmú, ballon alakú húgyhólyag az alhasban található. Vizeléskor a húgycső vezeti ki a vizeletet a húgyhólyagból a testen kívülre.
Kövek a húgyutakban bárhol kialakulhatnak. Attól függően, hogy hol alakul ki a kő, azt vesekőnek, húgyvezeték-kőnek (uréterkő) vagy húgyhólyagkőnek nevezzük. A vese üregrendszerében és a húgyvezetékben levő kövek irritálhatják a nyálkahártyát, a húgyutakban levő simaizomzat görcsét okozhatják, sőt a vizelet elfolyását is akadályozhatják, illetve súlyos esetben teljes vizeletelzáródás jöhet létre. A tünetek és következmények attól függnek, hogy a kő mekkora, hol helyezkedik el, milyen az alakja, mérete, felülete, illetve a vizelet befertőződött-e. Előfordulhat az is, hogy az egyén észre sem veszi, hogy kövei vannak (ún. néma kövek), és szerencsés esetben csak a vizelés közben távozó kő hívja fel rá a figyelmét. Ám amennyiben egy ilyen "nyugvókő" kimozdul addigi helyzetéből és elzárja a vesében képződő vizelet útját, igen heves tüneteket okozhat.
Tünetek
A vesekövesség klasszikus tünetei közé tartozik a hirtelen kezdődő deréktáji fájdalom, mely az alhasba sugározhat. Az erős, görcsös fájdalmat hányinger, hányás kísérheti. Az ijesztő vérvizelés, gyakori vizelési ingerrel párosulhat. Ha a kő teljesen elzárja a vizelet útját, vizeletelakadás jön létre. A láz, hidegrázás fertőzésre utal.
Kialakulásának okai
A kialakulás alapját az ún. "kőmag" képezi. A kevés folyadékbevitel miatt sűrű, kis mennyiségű, koncentrált vizelet képződik, mely könnyen túltelítetté válhat, s ekkor megindul a kikristályosodás, vagyis a kőmag képződése. Ezután már csak idő kérdése a növekedés üteme. Gyulladásos sejtek, vörösvértestek, baktériumok a kristályokhoz tapadva növelik a kőmagot, míg végül kővé érlelődnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kövek típusai
A kalcium-oxalát és kalcium-foszfát kövek a leggyakoribbak, amelyek kemények, tüskés felszínűek, ezért könnyen felsértik a nyálkahártyát, és gyakran okoznak vérzést. Ha túl sok a kalcium a vizeletben, akkor kalcium-oxalát kövek alakulnak ki. A kalcium-oxalát kövek kialakulása mögött az esetek 40 százalékában öröklődő anyagcsere-zavar mutatható ki. Néhány gyógyszer (vízhajtó, szteroid, antacid) is okozhat magas kalciumszintet a vizeletben. Egyéb tényezők szerepe is felmerül a vizelet magas kalciumszintjének kialakulásában, ilyenek pl. a mellékpajzsmirigy túlzott működése, túl sok A-, D-vitamin-bevitel.
A kövek 10-28 százaléka húgyúti fertőzés következtében jön létre. Ezeket struvit köveknek hívják, és ugyanúgy, mint a húgyúti fertőzések, ezek is gyakrabban fordulnak elő nőknél. Ezeknél a betegeknél, nemcsak a kő eltávolítása fontos, hanem a fertőzések megelőzésére is nagy gondot kell fordítani.
A vesekövek 5-13 százalékát teszik ki a húgysavkövek. A húgysav bizonyos ételek, főleg húsok, lebontásakor keletkezik, férfiaknál gyakrabban fordulnak elő. Köszvényben szenvedő betegek hajlamosak a húgysavkövek kialakulására.
A cisztein-anyagcsere zavara a cisztein magas szintjéhez vezethet a vizeletben. A cisztein a fehérjék lebontásakor keletkezik. A cisztein hajlamos kristályképzésre, de ezek a kövek ritkán fordulnak elő.
Diagnózis
A vesekövesség ultrahang-, illetve röntgenfelvételekkel könnyen diagnosztizálható. Az általános betegvizsgálat kapcsán végzett vizeletvizsgálat, valamint hasi ultrahangvizsgálat számos rejtett kőbetegséget felderít, megelőzve ezzel az akut tünetek kialakulását.
Laboratóriumi vizsgálatok segítik a kő típusának meghatározását, a vérből meghatározható a nátrium, kálium, kalcium, foszfor és húgysavszint.
Vizeletvizsgálat során a vizelet vegyhatása, fertőzöttsége, kalcium- és foszfátürítése, kristálytartalma stb. egyszerűen ellenőrizhető. A kövek 70-80 százalékban spontán elhagyják a húgyutakat vizeléssel, általában 48 órán belül az első tünetektől számítva. Nagyon fontos, hogy felfogjuk a követ, abban az esetben, ha kivizeljük feltétlenül küldjük el laboratóriumi kivizsgálásra. A megelőzés ugyanis a kő típusától függ. A kő felfogásához egy speciális poharat használnak, aminek az alján sűrű háló van. Bármilyen kicsi is a kő, minden darabját ki kell vizsgálni.
Törjük, zúzzuk
Az akut tünetek enyhülése után orvos dönti el, hogy várhat-e a kő spontán távozására, oldható-e a kő, vagy pedig egyéb beavatkozásra van szükség.
A kisebb, 0,5 cm alatti kövek spontán is távozhatnak, a nagyobbak viszont kezelésre szorulnak.
Ha a kő nem távozik a konzervatív kezelés hatására, egyéb beavatkozásra lehet szükség. Húgysavkövek esetén a kőoldás is sikeres lehet. Ma már lehetőség van a vesében vagy a vesevezetékben elakadt kövek ún. testen kívüli lökéshullám-kezelésére (ESWL-kezelés), azaz a kövek apró darabokra törésére műtéti behatolás nélkül. A kezelés mintegy 45 percig tart, és a vesekőre irányított lökéshullámok a gyakori, változtatható erősségű ütések formájában a test szövetein áthatolva "szétrobbantják" a követ. A kezelést követően az apró, sokszor homokszemnyi darabkák spontán távoznak. Amennyiben a kő lökéshullám-kezeléssel nem távolítható el, úgy műtéti eljárásra van szükség. Ez legtöbbször nagyobb vágás nélkül, ujjnyi szúráson keresztül történik (ún. endoszkópos eljárással) és csak igen ritkán kerül sor nyílt műtétre.
Megelőzhető-e a kő kialakulása?
A vesekőképződés sokszor megelőzhető. Nagyon fontos a bő folyadékfogyasztás, de a megelőzés a kő fajtájától is függ. A kalciumköves betegek esetében a megelőzést szolgálja az alacsony kalciumtartalmú ételek fogyasztása. Kalcium-oxalát kövek esetén csak mérsékelten szabad tejet, sóskát, csokoládét, kávét fogyasztani. Húgysavkövek kialakulásakor nem ajánlatos a belsőségek, vörös húsok (marha, disznó) fogyasztása, a purinszegény diéta érdekében pedig részesítsük előnyben a növényi táplálékokat.
A struvit kő húgyúti fertőzésre utal, ez esetben a gyulladás kezelése, antibiotikum alkalmazása elengedhetetlen.
Ez is érdekelhet
Újraképződhet a kő?
Sajnos igen. Az első veseköves epizód utáni 2-3 éven belül a betegek 40 százalékának, 7-10 éven belül kb. 75 százalékának térnek vissza a panaszai. Kis százalékuk marad csak kőmentes. Ezért fontos az alapszabályok betartása, hogy fogyasszunk sok folyadékot, sőt lehetőleg éjszaka is igyunk, mivel ez a vizelet koncentrálódásának időszaka. Az étrendi változtatások közül csak annyi bizonyított, hogy a fehérje- és a sóbevitel mérséklése csökkenti a vesekő kiújulását. Az első kő távozása után néhány hónappal pedig tanácsos teljes körű anyagcsere-kivizsgálást végezni.
