Az autoimmun betegséget elsőként 1912-ben jegyezte le egy japán sebész, Hashimoto Hakaru, akiről a nevét is kapta. A Hashimoto-betegséget az immunrendszer nem megfelelő működése okozza, amely a pajzsmirigy gyulladásához és így annak hibás működéséhez vezet, súlyosabb esetben pedig a szerv teljes pusztulását is eredményezheti.
A pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb hormonbetegség Magyarországon, a teljes lakosság körülbelül 10 százalékát érinti. Nőknél akár nyolcszor gyakoribb lehet az előfordulása, mint a férfiaknál. A Hashimoto-betegség, amelyből idővel kialakulhat pajzsmirigy-alulműködés, még gyakoribb, az emberek 20 százalékát érintheti – mondta el dr. Szabó Péter, az RMC Clinics endokrinológusa. Hozzátette, a Hashimoto ugyan jóval gyakoribb a nők körében, a férfiaknál azonban sokkal súlyosabb lefolyású.
Így alakul ki a Hashimoto-betegség
A betegség során a szervezet immunrendszere a pajzsmirigyet idegen szövetként kezeli, vagyis megtámadja. Ez vezet a pajzsmirigy sejtjeinek gyulladásához, károsodásához, később pedig pusztulásához. Arra, hogy pontosan mi váltja ki a Hashimoto-betegséget, illetve miért gyakoribb a nőknél, az orvostudomány még nem tud egyértelmű választ adni. Kialakulásában genetikai adottságok, környezeti ártalmak – például dohányzás, szmog, radioaktivitás – és más kockázati tényezők - mint a nem megfelelő jódbevitel, az immunrendszert befolyásoló vírusfertőzések – egyaránt szerepet játszhatnak, de a betegségre való hajlam örökölhető is. A Hashimoto gyakran jár együtt glutén- és laktózérzékenységgel, valamint Crohn-betegséggel.
Az esetek körülbelül felében alakul ki pajzsmirigy-alulműködés – ritkábban túlműködés -, amelynek tünetei között találjuk a többi között a testsúlynövekedést, a fogyási nehézségeket, a fáradtságot, levertséget, túlzott mértékű izzadást, vizesedést, bőrszárazságot, szapora szívverést, alvászavarokat és a hajhullást. Az endokrinológus kiemelte, hogy a Hashimotónak, vagyis az idült, krónikus pajzsmirigygyulladásnak nincsenek specifikus tünetei. Érzékelhető panaszokat a pajzsmirigyre gyakorolt hatása okoz.
Gyógyítani nem, de kezelni lehet
A betegséget rendkívül fontos időben felismerni, mivel személyre szabott kezeléssel nagy eséllyel elkerülhetők vagy csökkenthetők a súlyos pajzsmirigyproblémák. Diagnosztizálása elsősorban külső pajzsmirigyvizsgálatból és vérvizsgálatból áll. Utóbbi során a pajzsmirigy működését szabályozó (T3, T4) és stimuláló (TSH) hormonok szintjét, valamint antitestek (TPO) jelentlétét ellenőrzik. Hashimoto-betegségre az alacsony T3-, T4- és a magas TSH-szint, továbbá a vérből egyértelműen kimutatható TPO antitestek jelenléte utal.
Ez is érdekelhet
„Bár a Hashimoto-betegség gyógyíthatatlan immunfolyamat, kezeléssel csökkenhető a pajzsmirigyre gyakorolt káros hatása. Amennyiben a legkisebb gyanúja fennáll vagy a családban van már diagnosztizált beteg, mindenképp érdemes kivizsgáltatni magunkat” – hívta fel a figyelmet dr. Szabó Péter. Kitért rá, a kezelésnek elengedhetetlen része az életmódváltás, amely kiterjed az étkezésre, a testmozgásra és a szervezetet ért káros hatások csökkentésére. Ezek célja a megfelelő hormonszint fenntartása. Amennyiben igazolhatóan ételintolerancia is fennáll, az ahhoz tartozó – ajánlottan dietetikus által összeállított – diéta betartásával is csökkenthető a Hashimoto-betegség fellángolása. Amennyiben a gyulladás következtében már kialakult pajzsmirigy-alul- vagy túlműködés, úgy annak gyógyszeres, műtéti vagy izotópos kezelésére is szükség van.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
