„A vékonybél nem steril környezet. A benne lévő baktériumok száma egy bizonyos határértékig természetes, de ha a baktériumok száma nő és megváltozik a bélflóra összetétele, az panaszokat idézhet elő. Mindez pedig befolyásolja az elfogyasztott ételek lebontását és azok felszívódását is. A leggyakoribb tünetek a haspuffadás, gázképződés, hasmenés, székrekedés” – idézi az egyetem közleménye dr. Papp Veronikát, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika adjunktusát. Vannak olyan tényezők, amelyek hajlamosítanak arra, hogy a vastagbélflóra baktériumai a vékonybélben elszaporodjanak, és kialakuljon ez a mással nem magyarázható, haspuffadással, hasmenéssel járó tünetegyüttes. Ezek közé tartozik:
- egyes emésztőenzimek kiválasztásának csökkenése;
- krónikus, más szervrendszert is érintő betegségek;
- gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás) és azok szövődményei;
- korábbi műtét, amely megváltoztatta a gyomor-bélrendszer anatómiáját;
- cukorbetegség;
- ülő életmód;
- elhízás;
- egészségtelen táplálkozás;
- gyomorsavcsökkentő gyógyszerek tartós alkalmazása;
- korábban lezajlott COVID-19-betegség (poszt-COVID tünet).
A kontaminált vékonybél szindróma (Small Intestinal Bacterial Overgrowth, SIBO) diagnosztizálására a gasztroenterológusok hidrogén kilégzési tesztet alkalmaznak. Ennek kiindulópontjaként a beteg egy laktulóz nevű, nem felszívódó szénhidrátot tartalmazó folyadékot iszik meg. Az emberi sejtek önmagukban nem termelnek hidrogént, ám ha a normálisnál nagyobb számban vannak jelen baktériumok a vékonybélben, akkor azok lebontják az elfogyasztott laktulózt, aminek következtében hidrogén termelődik. A kilégzési teszt során ezt tudják mérni az orvosok. A mintegy 180 perces vizsgálat alatt 30 percenként kell a speciális eszközbe fújni. Általánosságban 90 perc alatt ér el az elfogyasztott laktulóz a vékonybélből a vastagbélbe. Ha másfél óra alatt a kilégzett levegő hidrogéntartalma a megengedett határérték (20 ppm) fölé kerül, akkor igazolható a kórkép.
A gasztroenterológus elmondása szerint egyre többen jelentkeznek ilyen panaszokkal a szakrendeléseken. Köztük sok az olyan páciens, akik már átestek számos más vizsgálaton (endoszkópos kivizsgáláson, ételallergia- és intoleranciavizsgálatokon), de nem igazolódott náluk semmilyen betegség. Vagyis lehetséges, hogy nem az elfogyasztott ételben kell keresni a hibát, hanem a bélflórában. A társadalombiztosítás által finanszírozott vizsgálatot minden esetben megelőzi egy gasztorenterológiai konzultáció, a szakrendelésre a háziorvostól kapott beutaló szükséges.
Ez is érdekelhet
A betegség kezelése antibiotikumkúrával kezdődik, a normál baktériumflóra helyreállítása pedig egy ezt követő probiotikumkúrával segíthető. Ezzel párhuzamosan életmódváltással, szénhidrátcsökkentett diétával is hozzájárulhat a beteg a sikeres gyógyuláshoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
