Történelmi adatbázisok és az 1950-es évek végéig eredeztethető DNS-minták használatával képesek voltak a tudósok felvázolni, hogyan, hol és mikor terjedt a vírus. Statisztikai modelljeik használatával egészen az 1920-as évekig vissza tudtak menni: a járvány szerintük Kinsaszából, a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosából ered. A csoport a kutatás eredményét a Science szaklapban publikálta.
A genetikai vizsgálatok szerint a HIV-járvány villámgyorsan száguldott át a Nyugat-Európa méretű Kongón. Az 1930-as évek második felétől az 1950-es évek első feléig a vírus a vasúti és a vízi utak kihasználásával, azok mentén terjedt el délen (Mbuji-Mayi, Lubumbashi) és északon (Kisangani), majd megvetette lábát és további gócpontokat létrehozva tovább tudott terjedni Dél- és Kelet-Afrikában.
A HIV törzsei emberszabású majmoktól jutottak el az emberekhez, ezt szinte 100 százalékos bizonyossággal állíthatjuk, vadászaton vagy a vadászat közben megszerzett zsákmányhús feldolgozásakor, többször is a történelem során. Egyes kitörések több száz vagy több ezer embert fertőztek meg Afrikában, de a HIV-1 M-csoport járványszerű elterjedéséig nem beszélhetünk semmilyen robbanásszerű láncreakcióról. "Mind arra keressük a választ: hogyan történt mindez? Miért volt pont ez és csak ez az egyetlen törzs, ami ilyen mértékű járvánnyá vált?" - tette fel a kérdést Pybus.
A mindeddig körülbelül 75 millió embert megfertőzött vírus nem csupán az országot áthálózó közlekedési hálózat miatt tudott ugrásszerű terjedést elérni: a feljegyzések szerint Kinsaszában jelentős volt a férfiak ivararánya, virágzott a prostitúció, a nemibeteg-gondozókban pedig nem voltak steril körülmények, így a vírus ezen módokon is könnyen szedhette áldozatait.