Kutatás a csendes szívrohamról
2016 májusában, az Egyesült Államokban, a Wake Forest Orvosi Egyetemen, az eddigi legnagyobb szabású tanulmány végezték, a csendes szívrohamokkal kapcsolatban. A kutatás több mint kilencezer középkorú nő és férfi részvételével, 13 éven át, rendszeres klinikai ellenőrzés keretében zajlott. Ennek során a korral összefüggő, szívbetegséghez vezető koszorúér-károsodás okait kutatták, illetve azt tanulmányozták, hogy milyen arányban alakul ki a szívroham csendes formája .
A tanulmány szerint, a vizsgált személyek körében bekövetkezett szívrohamok 45 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ennek az infarktus típusnak az a jellemzője, hogy elszenvedője nem érzékeli az szívrohamra jellemző tüneteket. Nincsenek mellkasi fájdalmai, légszomja, a karokba, illetve a mellkasba kisugárzó fájdalma. A vizsgálat során fény derült arra, hogy egyes páciensek úgy estek át szívrohamon, hogy esetenként csak fáradtságot és más bizonytalan tüneteket tapasztaltak.
A tünetmentesség ellenére nagyon veszélyes
A panaszmentesség, illetve a nem jellegzetes tünetek (mellkas környékén érzett enyhébb fájdalom, hányinger, hányás, gyomorégés, légszomj) ellenére a csendes szívinfarktus is nagymértékű károsodást képes okozni a szívizomban, és éppúgy veszélyeztetheti a páciens életét, mint a klasszikus formában lezajló infarktus . Ennek az az oka, hogy ebben az esetben is részben, vagy teljesen megszűnik a szívizom vérellátása, és bekövetkezik a szívizom elhalása.
A legnagyobb gondot viszont éppen az okozza, hogy mivel nem jelennek meg látható, érzékelhető tünetek, legtöbbször nem azonosítják időben, így elszenvedője nem részesül megfelelő ellátásban.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit tehetünk, hogy elkerüljük?
Az, aki már elmúlt 40 éves, és meglévő kockázati tényezőkkel rendelkezik: tehát ha a családjában előfordult már szívroham, magas a vérnyomása, a koleszterinszintje, cukorbetegséggel küzd, elhízott, dohányzik - kiemelten fontos, hogy vegyen részt rendszeresen kardiológiai szűrésen, hogy a veszélyeket időben fel lehessen ismerni, és a megfelelő kezelést elkezdeni - figyelmeztet a szakértő.
A szív-és érrendszeri szűrés menete:
- anamnézis (egyéni és családi kórelőzményt) felvétele,
- fizikális vizsgálat, vérnyomásmérés,
- a szív struktúrájának és funkciójának monitorozása EKG és ECHO vizsgálattal nyugalomban illetve terhelés alatt,
- szükség szerint, időszakosan jelentkező szívpanaszok esetén, 24 órás vérnyomásmérés, illetve 24 órás EKG vizsgálat, otthon tartható, hordozható eszközök segítségével.
A leletek ismeretében a kardiológus meghatározza a szükséges terápiát, és életmódbeli változtatásokra vonatkozó javaslatokat tesz.
Életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk a szív- és érrendszer megbetegedéseinek elkerüléséért.
A csendes szívroham elleni legjobb védekezést, a rendszeres kardiológiai szűrés mellett, az életmódunk megváltoztatása jelenti - tanácsolja Dr. Sztancsik Ilona.
Javasolt változtatások:
- Dohányzás elhagyása
- Súlytöbblet leadása
- Koleszterinben gazdag és zsírtartalmú ételek fogyasztásának mellőzése
- Só bevitelének csökkentése
- Stresszkezelés
- Rendszeres testmozgás
Forrás: Kardioközpont
