A koffein a világon a legelterjedtebb ajzószer: sokan fogyasztják kisebb vagy nagyobb adagokban, és vannak függői is szép számmal. Vannak bizonyítottan pozitív hatásai, ugyanakkor okozhat egészségügyi problémákat is a rendszeres fogyasztása. Tudjon meg most mindent a koffeinről a Medical News Today összeállítása alapján!
Mi a koffein?
A koffein fehér színű, keserű ízű, kristályos vegyület. Kémiai képlete: C8H10N4O2; precíz kémiai elnevezése 1,3,7-trimetil-xantin, de emlegetik még egyszerűen trimetilxantin, tein, illetve methiteobromin néven is. Oldódik vízben és más természetes folyadékokban. Olvadáspontja 235-238 °C körül van, de 178 °C fölött szublimál. Előállítható különböző növényekből, illetve mesterségesen is szintetizálják húgysavból.
Miben található meg a koffein?
Több mint 60-féle növényben: levelükben, magjukban vagy gyümölcsükben - így például a kávébabban, a teacserje levelében, a kakaóbabban, a guarana magjában, a kóladióban, a matétea levelében. A növények számára a koffein védelmet biztosít a különböző paraziták ellen: lebénítja és megöli őket. A koffeint először 1819-ben izolálta egy német vegyész, Friedrich Ferdinand Runge.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mire jó a koffein?
A koffein táplálékkiegészítőként és gyógyszerként is használatos. Gyógyszerként a fáradékonyság és az aluszékonyság kezelésében, illetve bizonyos fájdalomcsillapítók hatásának felerősítésében van szerepe. Az ételek közül több mindenben megtalálható - így például a kávéban, a teában, a csokoládéban, a kólában és az energiaitalokban.
A koffein bizonyos hatóanyagokkal kombinálva használatos a migrénes fejfájások kezelésében. Bizonyos fájdalomcsillapítók (így például az aszpirin) hatását felerősíti. Ezen kívül használják még a koraszülöttek légzési problémáinak a kezelésében, gyerekek műtét utáni légzési nehézségének kezelésében, illetve bizonyos pszichiátriai betegségek kezelésében.
Egy egészséges felnőtt számára azonban napi 400 mg koffein, ami körülbelül 4-5 csésze kávénak felel meg, már veszélyes mellékhatásokkal járhat. A gyermekek és a serdülők számára pedig újabb vizsgálatok szerint a koffein fogyasztása kifejezetten ellenjavallott.
Hogyan hat a szervezetünkre a koffein?
A koffein - akár élelmiszerként, akár gyógyszer formájában fogyasztjuk - az agyunkra hat, ezáltal van hatása a testünk többi részének működésére: megváltoztatja a viselkedésünket és az érzéseinket. A koffein a központi idegrendszer működését serkenti: ennek eredményeképpen éberebbnek érezzük magunkat. Ugyanakkor a koffein hatására előfordulhat izgalmi állapot és remegés, alvási nehézség , magasabb pulzus, illetve szívritmuszavar, magas vérnyomás, fejfájás, idegesség, szédülés, dehidratáció és függőség is. A koffein az elfogyasztása utáni egy órában kezd el hatni, és a hatása fönnmarad 4-6 órán át. A koffein növeli a gyomorsav termelését, ezért gyomorégést okozhat. Vízhajtó hatása miatt pedig növeli a dehidratáció veszélyét.
A kávé számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik
A koffein az emésztőrendszerünkből fölszívódik a vérbe, a vérárammal pedig eljut az agysejtekhez, ahol kifejti a hatását. Az agysejtek számára a koffein éppen olyan, mint az adenozin. Ez utóbbi egy nagyon fontos anyag a testünk biokémiájában; az agyban gátló neurotranszmitterként (azaz ingerületátvivő anyagként) működik. Az adenozin az idegsejtek megfelelő receptoraihoz kapcsolódva csökkenti azok aktivitását, azaz nyugtatóként működik: segíti az alvást. Az adenozin szintje az agyban a nappal ébren töltött órákkal egyre nő.
A koffein ugyanazokhoz a receptorokhoz kötődik az agyban, amelyekhez az adenozin. Csakhogy a koffein hatása az idegsejt működésére éppen ellentétes az adenozinéval: tehát ahelyett, hogy a sejtek aktivitása csökkenne, épphogy fölpörgeti őket. A koffein tehát "beül" az adenozin helyére - ezzel akadályozva azt, hogy kifejtse lassító, nyugtató hatását.
Az idegsejtek készenléti állapotát észlelve az agyalapi mirigy hormonokat termel, amelyek serkentik az adrenalintermelést. Ennek hatására a pupillák kitágulnak, a légzés felgyorsul, a szívfrekvencia nő, az erek összeszűkülnek, a vérnyomás nő, a gyomor vérkeringése lassul, a máj raktáraiból pedig felgyorsul a cukorleadás a vér felé. A szervezet tehát készenléti állapotba kerül.
A koffein hatása azonban nem tartós: miután kiürül az agyból, és lebomlik, az élettani hatásai elmúlnak. Ha viszont valaki rendszeresen fogyasztja, akkor kialakulhat a hozzászokás: ekkor az agy koffein nélkül már nem képes a normál működésének a fenntartására, így a koffein pozitív hatásai már nem érvényesülnek csak akkor, ha növeljük az adagot.
A komoly koffeinfüggőségnek azonban negatív mellékhatásai is lehetnek, mint például az álmatlanság, idegesség, nyugtalanság, ingerlékenység, gyomorpanaszok, hasmenés, szédülés, hányinger, magas pulzusszám, izomremegés. A koffeinfogyasztás az alvásciklusainkba is beleszól : kevesebb alvásra lesz szükségünk, de ha rendszeresen kevesebbet alszunk, az mindenképpen hatással lesz a nappali éberségünkre.
