Az emberi szervezet egyik legfontosabb alkotóeleme a víz, megfelelő működésének, fejlődésének, egészség-megőrzésének alapvető feltétele a folyadékháztartás egyensúlya.
Vízháztartásunk
A víz élettani szerepe széleskörű az emberi szervezetben: biztosítja a vérkeringést, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását, szabályozza a szervezet belső hőmérsékletét. A napi vízleadás és vízfelvétel átlagosan 2,4 liter: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés és a kiválasztás során, amit pótolnunk kell. Míg étel nélkül 50 napig is képes életben maradni valaki, víz nélkül legfeljebb 6-7 napig bírja. A szomjúság-érzet jelzi, hogy sürgős folyadékpótlásra van szükség. A tartós szomjazás azonban már nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem súlyos következményekkel jár: A szervezet először a 40-45 százalék vizet tartalmazó izmokból vonja el a nélkülözhetetlen mennyiséget, ami miatt fájdalmas izomgörcsök léphetnek fel. Ha a szervezet víz- és sóháztartása felbomlik, anyagcserezavarok jelentkeznek. Erős szomjazás esetén - ami már bágyadtsággal és szájszáradtsággal is együtt jár - a veszteséget a tiszta víznél jobban pótolhatja az enyhén sós tea vagy leves, hiszen a megfelelő mennyiségű sót is biztosítani kell. A folyadékhiányra különösen érzékenyek a gyerekek és az idősek. Hányás, vagy hasmenés után feltétlenül sürgősen pótolni kell a folyadékmennyiséget, nehogy a beteg kiszáradjon. Az idős emberek megfelelő folyadékbevitelére különösen ügyelni kell, mert a szervezetük már nem jelzi olyan sürgető szomjúságérzettel a folyadékhiányt. Ők gyakran a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztanak, ezért a szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel és növekszik a trombózis veszélye. A sportolás, a jelentősebb fizikai megterhelés megnöveli a folyadék- és ásványi anyagszükségletet. A verejtékezéssel nátrium,-, kálium-, kalcium- és magnézium távozik, ami bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést, izomgörcsöt okoz. A nehéz fizikai munkát végzőknek és sportolóknak már az erős szomjúságérzet megjelenése előtt gondoskodniuk kell a folyadékbevitelről, a tevékenység előtt és lehetőség szerint közben is negyedóránként egy-két deci vizet elkortyolgatva. A nyári hőségben az izzadsággal nagy mennyiségű folyadékot, a verejtékben lévő 0,1-0,2 százalékos sótartalom lévén pedig jelentős mennyiségű sót veszít a szervezet.
Ivóvizek, ásványvizek
Nem mindegy az sem, hogy miből fedezzük a napi folyadékszükségletet. A tiszta, kifogástalan minőségű ivóvíz a WHO ajánlása alapján minél kevesebb vegyi anyagot tartalmazó, a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent. Számos kisebb településen a kútvizek minősége emberi fogyasztásra nem alkalmas, csecsemők, kisgyermekek számára pedig egyenesen tilos magas nitrát-, arzén- és egyéb káros anyag tartalma miatt. Ezeket a településeket palackozott vagy zacskós vízzel látják el. Élelmezéstudományi szakemberek megállapítása szerint Magyarországon a vezetékes vizek 70 százaléka kifogástalan ivóvíz, további 20 százaléka egészségkárosodás nélkül fogyasztható, és csak körülbelül tíz százaléka az, amelynek fogyasztása nem ajánlott. A vezetékes vizek is tartalmaznak fontos ásványi anyagokat, kalciumot, magnéziumot, vasat, amelyek mennyisége természetesen függ a víz származási helyétől.
A legalkalmasabbak a vízigény kielégítésére az ásványvizek. Azokat a tiszta eredetű, természetes, a föld védett rétegeiből származó vizeket nevezzük ásványvizeknek, amelyek gazdagon tartalmaznak táplálkozásfiziológiailag fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket. Ezek kalóriamentesek, tehát nem kell aggódni a feleslegesen magunkhoz vett plusz kalóriák miatt és általuk a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában biztosítható a szükséges kalcium, magnézium, kálium, fluor vagy más ásványi anyag. Az ásványvizek vásárlásakor a címke tájékoztat a folyadék összetételéről - érdemes tanulmányozni, hogy a pénzünkért egyszerű "szódát", vagyis szénsavval dúsított, palackozott ivóvizet, vagy értékes ásványokat is tartalmazó ásványvizet veszünk-e. A kisebb, 500-1000 mg (például az Óbudai Gyémánt) és a közepes, 1000-1500 mg ásványi anyagot tartalmazó vizek (Harkányi, Kerekdombi) a biológiai vízigény kielégítésére korlátlanul felhasználhatóak, míg a jelentős, 1500-3000 mg/l ásványi anyagtartalma miatt a Harmatvíz, a Balfi, az Apenta, a Kékkúti, a Mohai Ágnes, a Bükki és a Borsodi ásványvíz fogyasztása mennyiségi korlátozás alá esik. Az ásványvíz természetes jellegének megőrzéséhez fontos előírás, hogy szigorúan tilos bármilyen vegyi anyagot hozzáadni a szén-dioxidon kívül. Kapcsolódó cikk
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
