Autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor a szervezet valamilyen ok miatt idegenként kezeli saját sejtjeit és megtámadja azokat. Pedig ezeket csak akkor szabadna megtámadnia, amikor azok már maguktól elpusztulnak.
A betegségcsoport tagjait célszerűségi okokból aszerint is lehet osztályozni, hogy egy-egy szervet érintenek-e (ilyen szervspecifikus immunbetegségből viszonylag sok van), vagy pedig sok szervet egyszerre vagy egymás után betegítenek-e meg. Utóbbiak poliszisztémás, több szervrendszert érintő rendszerbetegségek. Hogy a betegséget milyen szakorvos kezeli - immunológus, avagy az adott szerv specialistája - attól függ, hogy az melyik csoportba tartozik - olvasható a Betegségek A-Z-ig Autoimmun betegségek szócikkében.
Az autoimmun rendszerbetegségek előfordulása 1-2 százalékos, míg az egy-egy szervet érintő autoimmun kórképek ennél jóval gyakoribbak. Például rengeteg embernek hullhat autoimmun okok miatt foltokban a haja, fájhat ízülete, jelenhetnek meg fehér foltok a bőrén. De lehet autoimmun betegség akár az érelmeszesedés is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az autoimmun betegség okai
Az autoimmun betegségeknek kialakulásának rengeteg magyarázata lehet, egyet megnevezni nem lehet. Meghúzódhatnak a háttérben környezeti okok, ahogyan az is, hogy a sejtfelszín változik meg akár mutáció, akár vírus vagy velünk élő bélbaktériumok stimuláló hatására. Lehetnek a háttérben étrendi okok, allergizáló tényezők. Ok lehet a sugárzás, de meghúzódhatnak a háttérben genetikai okok is
Az autoimmun betegség további tüneteit, diagnózisát és kezelési lehetőségeit a Betegségek A-Z-ig Autoimmun betegségek szócikkében találja.
Ez is érdekelhet
