Ma már kaphatóak vastartalmú étrend-kiegészítők, ám vasraktáraink feltöltésében a táplálkozásunknak is jelentős szerepe van. Varga Dóra, a Budai Trombózisközpont dietetikusa ehhez gyűjtött össze hasznos tanácsokat.
Állati eredetű fehérjék
Sokan úgy gondolják, hogy a vashiányt tökéletesen lehet kezelni nagyobb mennyiségű zöld növény (például spenót) fogyasztásával, pedig az igazság az, hogy szerkezetileg igencsak eltér az állati és a növényi ételekben található vas . Ugyanis a növényeknél a vas úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, míg az állati termékeknél hem kötés található.
Rossz hír, hogy az előbbi esetben mindössze a vas 3-5 százaléka a szívódik fel, míg az utóbbiaknál is csupán 15 százalék, éppen ezért, ha vashiánnyal küzd, illetve fokozott a vasszükséglete (terhesség, szoptatás miatt), érdemes minden főétkezéshez húst, húskészítményt, heti 1-2 alkalommal belsőséget fogyasztani.
C-vitamin
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vas hasznosulásánál a növényi vagy állati eredeten kívül fontos, hogy milyen egyéb élelmiszerekkel fogyasztjuk együtt, hiszen számos összetevő gátolja, illetve segíti a felszívódását.
A C-vitamin az egyik legismertebb vitaminunk, melynek az immunrendszer támogatása mellett nagy szerepe van a rosszul hasznosuló növényi eredetű vas felszívódásának segítésében is. Emiatt érdemes minden étkezést kiegészíteni zöldségekkel, és napi 1-2 alkalommal gyümölcsöket is javasolt fogyasztani!
Oxalát, fitát
Ez is érdekelhet
Az amúgy igazán egészséges sóska, spenót, rebarbara kifejezetten gazdag oxalátban, emiatt a bennük lévő növényi vas alig tud hasznosulni. A fitátokban gazdag gabonafélék, hüvelyesek, diófélék szintén gátolják a nem hem vas felszívódását. Fogyasztásuk kis mértékben javasolt vashiányos vérszegénység esetén, annak ellenére, hogy egyéb vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban gazdagok - tanácsolta a dietetikus.
Legjobban: