Az antifoszfolipid szindróma (APS) autoimmun betegség, amelynek jellemzője, hogy az immunrendszer hibás működése a véralvadási rendszer foszfolipidjei (illetve foszfolipidekhez kapcsolt fehérjéi) ellen termel antitesteket: ezek az antifoszfolipid antitestek. Az antifoszfolipid antitestek azután a vér alvadási zavarához, mégpedig fokozott véralvadáshoz vezetnek. Ilyenformán az antifoszfolipid szindróma a trombózishajlam egyik fontos oka. Az érintettek többsége fiatalabb nő. A betegséget tehát az immunrendszer hibás működése okozza, ugyanakkor nem tudjuk, hogy magát az autoimmun betegséget mi indítja el. Ellenben jó hír, hogy a betegség minden esetben szerzett, vagyis nem lehet sem örökölni, sem pedig továbbörökíteni.
Az antifoszfolipid szindróma tünete a vénás vagy artériás trombózis (beleértve a tüdőembóliát, a stroke-ot és a szívinfarktust), illetve az ismételt vetélés lehet. Vannak tünetek, amelyek utalhatnak rá: a furcsán márványozott bőrrajzolat például nagyon feltűnő is lehet. Mindazonáltal a diagnózis fölállítása elég komplex feladat. Egyrészt szükség van szerológiai vizsgálatra, amely közvetlenül kimutatja az antitesteket, másfelől alvadási vizsgálat is kell. Ami a kezelést illeti, az orvosok kezében az egyetlen eszköz, hogy az antitestek miatt kibillent alvadási rendszert alvadásgátló gyógyszerekkel - laikus szóhasználattal élve vérhígítókkal - visszabillentsék.
A pozitív laboreredmények egyébként még nem feltétlenül jelentenek komoly problémát - erről és az antifoszfolipid szindróma egyéb jellemzőiről Betegségek A-Z rovatunkban olvashatnak részletes cikket!
Legjobban: