A felfázást a szó jelentése miatt sokan a hideggel, a téllel azonosítják. Ha azonban a betegség valódi megnevezését, a hólyaghurutot vagy a húgyúti fertőzést használjuk, beláthatjuk, hogy nem csak a hidegben lehet „felfázni”. Dr. Rákász István , az Urológiai Központ urológusa a kezelés és a megelőzés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Fontos a pontos diagnózis
A húgyúti fertőzés tünetei alapján sokszor már egyértelműen diagnosztizálható, de az is igaz, hogy a ránézésre tiszta, nem zavaros vizelet is származhat hólyaghurutos betegtől. Ilyenkor a vizelethez használt tesztcsík, szükség esetén a vizeletüledék vizsgálat mutathatja ki a betegség jelenlétét – hangsúlyozza dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa.
A vizeletvizsgálat tehát mindenképpen alapja a diagnosztizálásnak, már csak azért is, mert a más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket. Ilyen például a húgycsőgyulladás, a húgyúti kövesség vagy a hüvelyi gyulladás. Azzal is számolni kell, hogy a hólyaghurut sokszor krónikus betegséggé alakul. Ebben az esetben további vizsgálatokra is szükség lehet, hogy kiderüljön, van-e olyan betegség, ami fenntartja a kínzó állapotot. Szóba jöhet többek közt a vizelettenyésztés, a katéteres vizeletvizsgálat, a hasi ultrahang, a hólyagtükrözés vagy cisztoszkópia, a natív vagy kontrasztos röntgenvizsgálatok.
Az antibiotikum mellett másra is figyelni kell
Húgyúti fertőzésnél nagyon hatékony antibiotikumok léteznek, amelyek gyorsan képesek segíteni az erős tüneteken is. Természetesen más a helyzet, ha visszatérő panaszokról, krónikus betegségről van szó. Ilyen esetekben már célzottan kell antibiotikum kúrát elrendelni a vizelettenyésztés eredménye alapján. Antibiotikum szedésnél érdemes a szervezet hasznos baktériumflóráját probiotikumokkal támogatni és a bélflóra mellett a hüvelyi vegyhatás megőrzésére is figyelni. Ha pedig kiderül, hogy más betegség is a kiváltó okok közé tartozik, például cukorbetegség, hólyagkő, hólyagdaganat, akkor annak kezelésével a következményes hólyaghurut is elmúlik, vagy könnyebben kezelhetővé válik. Ezeken kívül a páciens is sokat tehet a panaszok enyhítéséért, a kiújulás megelőzéséért.
A legfontosabb teendő a hidratálás. A bőséges folyadékfogyasztás ugyanis segít a salakanyagok hatékony kiürítésében és hígítja a vizeletet. A hígabb vizelet pedig gyorsabban áramlik és megnehezíti a baktériumoknak, hogy elérjék a húgyúti szerveket. Legalább 8 pohár vizet, időnként tőzegáfonya levet, medveszőlőlevél-, mezei zsurlófű-, cickafarkfű-teát ajánlott meginni naponta.
Nagyon fontos a gyakori vizeletürítés is. Ha ugyanis a baktériumok csak rövidebb ideig tartózkodnak a húgyúti szervek közelében, a fertőzés kockázata is csökken. A probiotikumok segítenek megőrizni a húgyúti rendszer egészségét, különösen hasznosak e tekintetben a laktobacillusok. Ugyancsak hasznos lehet a C-vitamin, ami nem csak az immunrendszerre hat jótékonyan, de csökkenti a vizelet pH-ját is, és némi baktériumellenes hatása is van. Fontos továbbá a megfelelő higiénia, az elölről hátra irányuló vécépapír használat és a szexuális élet közbeni védekezés a kórokozók ellen.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
