Egyes nyomelemek bevitele kifejezetten szükséges ahhoz, hogy a pajzsmirigy megfelelően tudja ellátni funkcióját. A nyomelemek jellemzően olyan hasznos kémiai elemek, amelyeket az emberi szervezet csak kis mértékben tartalmaz, feladatuk pedig, hogy lehetővé tegyék a biokémiai reakciók és folyamatok zökkenőmentes lefolyását. Íme, egy rövid lajstrom azokról az elemekről, amelyekért pajzsmirigyünk hálás lehet.
Jód
A lista első helyére mindenképpen a jód helyezhető, mivel egyedül a pajzsmirigy számára nélkülözhetetlen a kellő mértékű megléte, ezáltal mégis a teljes rendszerre kihatással van. Ez az anyag a mirigy által kiválasztott hormonok, a tiroxin (T4) és a trijód-tironin (T3) alkotórésze, ennek megfelelően aránylag nagy mennyiségre van belőle szükség. Ez napi szinten mintegy 0,15 milligrammot jelent a felnőttek esetében. Hiánya és - főként táplálékkiegészítők általi - túladagolása egyaránt zavarokat okozhat a pajzsmirigy működésében.
A tenger gyümölcsei, a tojás, a spárga, a gomba, a spenót, a brokkoli, a szezámmag, a kesudió és a fokhagyma egyaránt gazdag forrásai ennek a nyomelemnek, ahogy a jódozott só is. Pajzsmirigy-alulműködés esetén is gyakran lehet jódfogyasztásra vonatkozó javaslatokkal találkozni, ehhez azonban fontos kitétel idült autoimmun gyulladás, úgynevezett Hashimoto-thyreoiditis esetén, hogy a jód extra bevitele súlyosbíthatja is a bajokat.
Szelén
Hasonlóan a jódhoz, a szelén is igen fontos a pajzsmirigy ideális működésében. Egyrészt segít a jód beépítésében, másrészt szabályozza a szerv által termelt hormonok összetételét azáltal, hogy a tiroxint trijód-tironinná alakítja. Megléte segít a két hormont megfelelő szinten tartani a vérben, a májban, a vesében és az agyban.
A pajzsmirigy idült autoimmun gyulladása esetén szükséges lehet a bővebb szelénpótlás, egyébként a napi ajánlott beviteli mennyiség felnőttek számára 0,06 milligramm. Ehhez a legjobb választás a tengeri halak húsa, a sertés- vagy marhahús, a gomba, a szójabab, a dió és a naprafórgómag.
Cink
A megfelelő mennyiségű cink elengedhetetlen a pajzsmirigy optimális működéséhez. Ez a nyomelem a szelénhez hasonlóan hozzájárul ahhoz, hogy a T4-hormon könnyebben felhasználható, aktív T3-hormonná alakuljon. Ezen felül a cink az agyalapi mirigy működését is befolyásolja, mivel - közvetett módon - képes megnövelni a TSH, azaz - a pajzsmirigy hormontermelését serkentő - thyreoidea stimuláló hormon szintjét, amennyiben a T3 és T4 értéke túl alacsony.
A pajzsmirigy kóros működése mögött gyakran áll cinkhiány a háttérben, azonban a túlzott cinkbevitel is lehet káros. A javasolt érték felnőtt nők esetében ezért napi 8-9, férfiaknál pedig 10-11 milligramm. Finom fogás lehet a hasznossága mellett a szardínia, a marha-, a bárány- és a pulykahús, a szójabab, a teljes őrlésű gabonák, a napraforgómag, a pekándió, a mandula, a dió, a juharszirup, továbbá a gyömbér is.
Réz
Mind a TSH, mind a tiroxin termeléséhez szüksége van a szervezetnek rézre, továbbá ez a nyomelem szerepet játszik a jód oxidációjában is. Szoros kölcsönhatásban van a cinkkel, ami például azt eredményezi, hogy cinkpótlás esetén nehezebbé válik a réz felszívódása, ezáltal csökken a vérben található mennyisége. Ritkán ugyan, de a rézhiány működési zavarokat okozhat a pajzsmirigyben, sőt, egy kutatás szerint hajlamosabbá teheti a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedőket a magas koleszterinre és a szívproblémákra.
Réz nagyobb mennyiségben található a marhahúsban, az osztrigában, az étcsokoládéban, a paradicsompürében, a diófélékben, a szójababban, a fehérbabban, a csicseriborsóban és a napraforgómagban. Napi szinten körülbelül 1,4 milligrammra tehető egy felnőtt szervezet szükséglete.
Vas
Vashiány esetén csökken a hem-függő thyroid peroxidáz ( TPO ) aktivitása, márpedig ez az enzim szerepet játszik a TSH szintjének emelésében. A láncolat következő elemeként tehát a túl kevés vas ronthatja a pajzsmirigy működésének hatékonyságát, akár annak alulműködéséhez is vezethet. Fontos, hogy amennyiben vas- és jódhiány egyszerre alakul ki a szervezetben, nem elég kizárólag a jódbevitelt növelni, a pajzsmirigy kiegyensúlyozott működéséhez a vaskészleteket is fel kell tölteni.
Érdekesség, hogy a vas hasznosulását a már jelenlévő vas mennyisége szabályozza a szervezetben: ha már eleve megfelelő a szintje, kevesebb vas szívódik fel. Ugyancsak befolyásolja ezt a C-vitamin, valamint az a tény, hogy a növényi eredetű vas hasznosulása sokkal kevésbé hatékony, mint az állati eredetű, fehérjéhez kötött vasféleségeké. Így tehát hiába magas egyes növények vastartalma, a legjobb forrást a húsok és a belsőségek jelentik. A napi ajánlott fogyasztás felnőtt nők esetében kicsit magasabb, 15 milligramm, míg ugyanez a szám a férfiaknál 12 milligramm.
Cikksorozatunkban korábban írtuk:
- Mi a pajzsmirigy-alulműködés?
Ez is érdekelhet
