A gyomorégés vagy reflux egy olyan betegség, amelynek során a gyomortartalom visszajut a nyelőcsőbe, sőt, akár a garatba és a szájüregbe is felkerülhet. A magyar felnőttek több, mint fele különböző gyakorisággal, de megtapasztalja a refluxot , különösen negyven éves kor után. A rizikót növeli az elhízás, többféle légúti betegség, a túlzott alkoholfogyasztás, a terhesség és a dohányzás.
"A reflux kezelése a savas pH normalizálásán. Ha nem túl súlyosak a tünetek, elég lehet, ha kiiktatjuk az étrendből a túl savanyú, fűszeres ételeket, az alkoholt, a kávét, a csokoládét, és mellőzzük a dohányzást alapszik - hívta fel a figyelmet dr. Mármarosi István, az Oxygen Medical gasztroenterológusa. A szakorvos szerint a növényi zsiradékokkal és a vajjal is mértékletesen kell bánni. A szénhidrátok közül a keményítők - pékáru, keksz, rizs, tészta, burgonya - ajánlottak, mert bár rövidebb ideig maradnak a gyomorban, nagyon jó savkötők. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök egyéni érzékenység szerint ajánlottak, főként a rosttartalmuk miatt.
Miért ősszel lángol a gyomor?
A gasztroenterológusok régi megfigyelése, hogy ősszel és tavasszal többen fordulnak hozzájuk hasfájással, gyomorégéssel, feltételezett fekélybetegségekkel . Az időzítés oka nem ismert pontosan, de valószínűleg hozzájárul az ilyenkor fokozódó munkahelyi, iskolai nyomás, a nehezebb ételek fogyasztása és a kevesebb mozgás.
Az tény, hogy a fekélyek kialakulásában a már ismert rizikófaktorokon túl szerepet játszik bizonyos gyulladásgátló, fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése és egy Helicobacter pylori nevezetű baktérium is. Ez utóbbi elsősorban a nyombélfekély kockázatát növeli, míg a fájdalomcsillapító szerek kontrollálatlan szedése a gyomorfekély kialakulásának kockázatát emeli negyvenszeresére. Ugyanakkor a stressz is önálló rizikófaktor.
Gyomorégésből fekély?
A hasfájást, gyomorégést sokan a gyomorfekéllyel azonosítják, holott a fekélybetegségeknek csupán 10 százaléka gyomorfekély, a döntő többség nyombél- vagy patkóbélfekély. Jó tudni, hogy a nyombélfekély soha nem rákosodik el és a gyomorfekélynél is csak 0,5 százalékban lehet rosszindulatú szöveti elváltozás. Ennek kizárása érdekében fontos a gyomortükrözés elvégzése, a szövettani mintavétel, gyomorfekély esetén pedig 3-6 hónap múlva a kontrollvizsgálat. A nyombélfekély valóban gyakran a refluxból ered. A tartósan erős savas-maró hatás ugyanis károsíthatja a gyomor nyálkahártyáját, és kialakulhat a gyomorfekély, illetve a nyombélfekély.
A gyomorfekély tünetei:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
▪ közvetlenül étkezés után a gyomortáji teltség- és nyomásérzés jelenik meg,
▪ ritkábban felböfögés, nyelési nehézség, gyomorégés, émelygés jelentkezik.
A nyombélfekély tünetei:
▪ reggeli étkezés előtt jelentkező éles, szúró fájdalom, amely kialakulhat étkezés után mintegy 2 órával és éjszaka is.
A kivizsgálás alapja az elváltozásokat monitorozó gyomortükrözés. "Ha szükséges, mintavétel is történik, hogy szövettani vizsgálattal meghatározhassuk, milyen mélységig érinti a folyamat a nyálkahártyát, nincs-e rosszindulatú elfajulás" - hangsúlyozza dr. Mármarosi István. Elmondta, veszélyes, hogy a fekély sok esetben, leginkább idős korban nem jár panasszal, így figyelmeztető tünetek nélkül is bekövetkezhet a vérzés vagy akár az átfúródás. Amennyiben bárki késszúrásszerű hasi fájdalmat, szapora pulzust érzékel magán, esetleg vérhányással, vagy véres, fekete széklettel együtt, azonnal forduljon orvoshoz, hívja a mentőket - tanácsolja a szakorvos.
Ez is érdekelhet
Forrás: oxygenmedical.hu
