Feltaláltak egy új kísérleti technikát, amely kis energiájú fénnyel ingerli a szívizom sejtjeit, így segítve a pacemakerrel élők mindennapjait - olvasható a kísérleten dolgozó nemzetközi kutatócsoport közleménye a Circulation: Arrhythmia & Electrophysiology folyóiratban.
Szívbetegek millióinak életét menti meg a szívritmus-szabályozó műszer, a világszerte ismert és használt pacemaker. A ma már kis pogácsa méretű eszköz a mellkas bőre alá operálva azonnal bekapcsol, és elektromos ingerléssel működteti annak a szívét, akinek az veszélyes ideig kihagyna vagy megállna.
Újabb formájában a hirtelen szívhalált legtöbbször okozó ritmuszavar indulásakor kapcsol be, és áramütéssel megszünteti az életveszélyes rohamot, mint a defibrillátorok. A testbe operált elektromos vezeték azonban eltörhet, bizonyos idő után az elektromos telep kimerül, erős mágneses hatás pedig működési zavart okozhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Emilia Entscheva és munkacsoportja optogenetikával foglalkozik. Ez az új tudomány fényre érzékeny fehérjéket előállításával foglalkozik, így az ingerlésre alkalmas sejtek működését a távolból, érintés nélkül elvégezhetik.
Évekkel ezelőtt fölfedezték, hogy bizonyos agysejteket fénnyel ingerelni lehet, ha ezeket genetikai úton átalakították és ezáltal fényre érzékeny fehérjével kapcsolták össze. Az új tanulmányban a fényre érzékeny fehérjét kísérleti állatok szívizomsejtjeihez kötötték, így ezeket fénnyel tudták összehúzódásra késztetni.
Ez is érdekelhet
Az új technika tehát abból áll, hogy a különleges szívsejtek fényre érzékennyé válnak. Az ember saját csontvelőből vagy bőrből származó sejtjei szövettenyésztés után lesznek fényre érzékenyek, így a saját immunrendszer sem érzékeli ezeket idegen szervezetből származónak. Ez a szövet sokkal kisebb fényenergiát igényel, mint bármilyen eddig ismert elektromos eszköz: a számítások szerint az ilyen pacemaker saját elektromos telepe öt év helyett ötven esztendeig működtetheti a műszert.
Legjobban: