A COVID-19 endokrin betegségekkel kapcsolatos hatásainak teljes spektrumáról még keveset tudunk, de az idő előrehaladtával egyre több mindenre derül fény. A járvány 2019 decemberi kitörése óta számos összefüggést írtak le a koronavírus és a gyulladásos betegségek, például a szubakut pajzsmirigygyulladás között. A poszt-COVID és a pajzsmirigyavarok közti kapcsolatról dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Az újonnan diagnosztizált pajzsmirigybetegségek megjelenése poszt-COVID-ban viszonylag gyakorinak számít. Elsősorban pajzsmirigygyulladás és átmeneti hyperthyreosis (pajzsmirigy-túlműködés) formájában nyilvánul meg. Nemrégiben a The Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism nevű lap közzétett egy tanulmányt, amelyben vizsgálták a koronavírus és a pajzsmirigy egészsége közötti kapcsolatot – pontosabban a szubakut pajzsmirigygyulladást.
A szubakut thyreoiditis – azaz a szubakut pajzsmirigygyulladás – olyan állapot, amely felső légúti vírusfertőzést követ. A felső légutakat megfertőző vírusok közé tartozik például az influenza- és az adenovírus is. Az ilyen típusú kórokozók általában az orr, a torok vagy a légcső gyulladását okozzák, és jellemzően egy-két héten belül leküzdi a szervezet. A fellépő gyulladás azt jelenti, hogy a fertőzés elleni küzdelem érdekében megnő a véráramlás. A vírusfertőzés a pajzsmirigy területén is generálhat gyulladást, amely általában toroktáji fájdalomban, rekedtségben, nyelési nehézségben nyilvánul meg.
A szubakut pajzsmirigygyulladás a pajzsmirigy hormontermelésében változásokat idéz elő: eleinte túl sok, majd később túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik. A kezdeti tünetek a következők:
- fájdalom a pajzsmirigy területén (amely a torok alsó részén található)
- izzadás
- láz
- éhségérzet
- hiperaktivitás
- szívdobogásérzés
- álmatlanság
- fogyás
- remegés
A felsorolt tünetek a szubakut pajzsmirigygyulladás első fázisának jelei, amikor a szerv túl sok hormont termel. Ezt követheti a pajzsmirigyhormonok csökkenése, mely az említettekkel ellentétes tüneteket generálhat.
Nem elég a TSH vizsgálata poszt-COVID-ban
Újabb kutatások szerint a hypothyreosissal (pajzsmirigy-alulműködéssel) kezelt betegek, akik COVID-fertőzésen estek át, átmeneti változásokat tapasztalhatnak a pajzsmirigy működésével kapcsolatos hormonok szintjében.
Poszt-COVID-ban ugyanis a TSH-szint átmeneti emelkedését találták a kutatók a fertőzés után a levotiroxint szedő, pajzsmirigy-alulműködéssel küzdő betegeknél. Egyes esetekben a TSH szintje majdnem megduplázódott. A probléma azonban átmenetinek bizonyul, a TSH idővel helyreáll. Ez az eredmény azért bír nagy jelentőséggel, mert felveti annak lehetőségét, hogy a pajzsmirigy-alulműködésben szenvedő betegeknek, bár magas a TSH-szintjük a fertőzés után, a pajzsmirigyhormonok mennyisége nincs túlságosan alacsony tartományban. Éppen ezért ilyenkor érdemes a TSH mellett a T4-, T3-szinteket is ellenőriztetni, hogy elkerüljük a túlkezelést.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
„Mindig legalább 4 értéket kell ellenőrizni: a TSH, T4, T3 mellett az anti-TPO-t, mely az autoimmun gyulladást mutatja. Amikor a TSH magas, de a T4, T3 (ezek pajzsmirigyhormonok) normál szinten van, akkor az antitestek gyulladást és blokkolást okozó hatása miatt a pajzsmirigyhormonok nem tudnak megfelelően működni, hiába van a szintjük a referenciatartományon belül. Ezt jelzi a TSH magas száma” – magyarázza dr. Skurdenka Beatrix.
Skrudenka doktornő azt mondja, pajzsmirigy-túlműködést sokkal nagyobb számban észleltek itthon a COVID után, ráadásul tapasztalatai szerint nehezebben is kezelhető a probléma, mint a korábbi időszakokban. Hangsúlyozta: sokáig makacs, terápiarezisztens is lehet, így kombinált kezelést kell alkalmazni a hormongátlás mellett. „Elsősorban az autoimmun betegségek felerősödése, nagyszámú megjelenése áll a pajzsmirigybetegségek hátterében, amit vírus is kiválthat. Nagy valószínűséggel a koronavírus stimulálja a meglévő betegséget, a bennünk lévő kórokozókat, vagy amikkel akutan találkozunk. Ezért tapasztalunk egyre több herpeszfertőzést, Lyme-kórt.”
Ez is érdekelhet
Milyen kezelésre van szükség?
Dr. Skurdenka Beatrix úgy véli, változó, hogy kinek milyen kezelésre van szüksége poszt-COVID esetén. A pajzsmirigygyulladás ugyanis lehet átmeneti, de akár krónikussá is válhat az újonnan felfedezett betegeknél – ilyen esetekben gyógyszeres terápia indokolt. Amennyiben valaki már eleve valamilyen kezelésben részesül pajzsmirigyzavara miatt, fontos, hogy magától ne változtasson a terápián, és jelezze orvosának, hogy COVID-fertőzésen esett át – főleg, ha tüneteket tapasztal, vagy ha az addigi panaszok felerősödnek.
