Neve is sugallja, hogy a betegség fő jellemzői a folyamatos, égető hólyagfájdalom és a napi akár harmincszori vizelési inger, melyek rövid távon az életminőség súlyos romlásához, depresszióhoz, sőt öngyilkossághoz vezethetnek. Dr. Lovász Sándor, urológus szakorvos szerint a legnagyobb feladat az, hogy a szakorvosok és páciensek megismerjék ezt a betegséget, mivel szinte minden alkalommal félrediagnosztizálják a betegeket, pedig a betegség jól kezelhető, a páciensek hosszú hónapokra tünetmentessé tehetőek.
A tudományos körökben IC/BPS (Interstitial Cystitis/ Bladder Pain Syndrome ) néven ismert betegség a becslések szerint ma körülbelül 20 ezer embert érinthet Magyarországon. Pontos számot nem lehet tudni, mivel hazánkban egyelőre igen aluldiagnosztizált betegségről van szó, eddig mindössze pár száz esetet azonosítottak.
"Ennek oka, hogy az alhasi panaszokkal érkező pácienseknél gyakran prosztatabántalmakra, illetve nőgyógyászati problémákra gyanakodnak az orvosok, így tovább küldik őket az ennek megfelelő vizsgálatokra. A hólyagfájdalom-szindróma esetében azonban - mivel nem bakteriális jellegű betegség - a vizeletlelet negatív, ezért gyakran merül fel a kollégákban, hogy a vizsgált személy csak szimulál, illetve hogy a panaszok mentális eredetűek, és pszichiáterhez irányítják őket. Így persze nem derül fény a valódi betegségre, és a páciens tünetei egyre csak rosszabbodnak" - mondta el a szakember, a betegség elismert kutatója.
Melyek a vezető tünetek?
A hólyagfájdalom-szindróma tünetek már 30 éves kortól jelentkezhetnek, férfiaknál és nőknél egyaránt. Bár nőknél egyértelműen gyakoribb a betegség, az utóbbi évek fokozódó szakmai figyelme hatására a korábbi 1:9 arányt ma már inkább csak 1:3-nak adjuk meg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Jellemzően erős hólyagtáji vagy húgycsőfájdalommal jár, amely a hólyag telítődésére fokozódik és igen gyakori vizelési ingerrel párosul. Nem ritka, hogy ebben a betegségben szenvedők naponta akár harmincszor ürítik a hólyagjukat, az éjszakai órákban 10-15-ször. Ez hosszú távon nagymértékben rontja az életminőséget: az érintettek képtelenek rendesen kipihenni magukat, amely a folyamatos fájdalommal és az igen gyakori vizeléssel párosulva korlátozza a munkaképességet, és gyakran a munkahely elvesztéséhez vezet. A húgycső- és hüvelyi fájdalom a házaséletet teheti lehetetlenné. Megfelelő kezelés hiányában az erősödő tünetek akár a családi és baráti kapcsolatokat is veszélyeztethetik. Érthető ezek alapján, hogy az érintettek körében rendkívül gyakori a depresszió és 70%-kal magasabb az öngyilkosságok aránya.
Okai
A hólyagfájdalom-szindróma kialakulásának oka egyelőre nem ismert, azonban a tünetegyüttest sikerült azonosítani. A fájdalom oka, hogy a hólyag felszínét bevonó, védő nyákréteg megsérül, ezért a vizeletben lévő káros anyagok irritálják a hólyag falát. Ahol sérült a nyákréteg, egyúttal elszaporodnak a fájdalomérzékelő receptorok, így keletkezik az a maró, égető érzés, amely gátolja a vizelettartást. A krónikus, nem baktériumok által okozott gyulladás idővel a panaszok fokozatos súlyosbodásához, hosszú évek múltán akár a hólyag teljes zsugorodásához is vezethet. Nagyon fontos tehát, hogy minél többen tisztában legyenek a betegség jellegével és az érintettek mielőbb megkapják a szükséges orvosi ellátást. A kezelésnek köszönhetően ma már eredményesen csökkenthető a fájdalom illetve a kellemetlen tünetek, és a páciensek hosszabb időre is tünetmentessé tehetőek.
"A betegség diagnosztizálása a panaszok felvételét követően egy részletes szűrővizsgálat-sorozattal kezdődik. Amennyiben a vizeletmintából nyert leletek negatívak, ki lehet zárni a felfázás, illetve a bakteriális fertőzés lehetőségét, és valószínűsíthető, hogy a páciens hólyagfájdalom-szindrómától szenved. A pontos diagnózist követően fel kell térképezni a hólyagnyálkahártya sérült területeit. Ez néhány éve még fájdalom-kiváltáson alapuló kálium teszt segítségével történt, azonban mára ennél korszerűbb, fájdalmatlan megoldások állnak rendelkezésre" - mondta dr. Lovász Sándor.
Kezelés
"Az innovatív orvostudományi módszereknek köszönhetően a tünetek enyhítésére több megoldás is kínálkozik. A betegség korai szakaszában megfelelő étrenddel, például káliummentes diétával, illetve az alkohol és dohányzás elhagyásával is enyhíthetőek a panaszok. Súlyosabb esetekben azonban orvosi beavatkozásra, kezelésre van szükség. Leghatásosabbnak a helyi - hólyagba fecskendezett - gyógyszeres kezelés bizonyult a sérült nyálkaréteg helyi pótlására, így enyhíthető a gyulladás és csökkennek a panaszok. Ez azonban csak átmeneti megoldás, és a tünetek rövid időn belül újra jelentkezhetnek. Tartósabb eredményt biztosít a fájdalom-receptorok leégetése a hólyag felszínén. Ez egy egynapos endoszkópos sebészeti műtét keretében történik. Fontos hangsúlyozni, hogy bár mai tudásunk szerint a betegség egyelőre véglegesen nem gyógyítható meg, de a minél előbbi kezeléssel a kínzó panaszok eredményesen csökkenthetők, sőt néha több hónapon át tartó teljes tünetmentesség is elérhető. A kezelés minden esetben utógondozást és rendszeres kontrollt igényel, mert a tünetek visszatérése esetén a megismételt kezelés újból eredményes lehet" - tette hozzá a szakértő.
Ez is érdekelhet
A hazánkban is elérhető nemzetközi szintű kezelési eljárásokkal tehát hatásosan enyhíthetőek a panaszok. Ehhez azonban fontos, hogy az orvosok ismerjék és felismerjék a betegség tüneteit, a páciensek tudják, milyen szakorvoshoz forduljanak, hiszen a helyes diagnózis az első lépés a fájdalommentes élethez vezető úton.
