A szomjúság , a lehető legegyszerűbben fogalmazva, a szervezet jelzése arra, hogy több folyadékra, elsősorban tiszta vízre van szükségünk. A víz minden sejtünk megfelelő működéséhez szükséges, és ha valami miatt nem jut elég folyadék a testünkbe, akkor annak (gyengébb vagy erőteljesebb) jól érzékelhető következményei lehetnek. Bármely olyan helyzet kiválthat szomjúságot, mely felborítja a szervezetünk elektrolit-háztartását, például a fokozott izzadás , a túl sós ételek. De mi a helyzet akkor, ha tudatosan odafigyelünk, hogy elég folyadékot igyunk, mégis állandóan szomjasak vagyunk?
A cukorbetegség egyik jellegzetes tünete az állandó szomjúság, ugyanis a magas vércukorszint fokozott működésre serkenti a veséket (hogy a plusz glükóztól megszabaduljunk), ez pedig gyakoribb vizelési ingerrel, illetve szomjúsággal jár együtt. Ha tehát feltűnően sokat járunk pisilni, mellette állandóan szomjasak vagyunk, nem árt ellenőriztetni a vércukorszintünket. Gyakori kísérőtünet lehet még a fáradékonyság , a hangulatzavarok, az ingerlékenység vagy a testsúly megmagyarázhatatlan változásai.
A szervezetünk a folyadékháztartás segítségével a vérnyomást is igyekszik szabályozni, ezért, ha például túl alacsony a vérnyomásunk, akkor fokozott szomjúságot jelez, hogy a vér mennyiségének megnövelésével a vérnyomás is emelkedhessen. Az alacsony vérnyomás egyik közvetett kiváltó oka a stressz lehet, ezt olyan tünetek is kísérhetik, mit a szédülés, az állandó rosszkedv, az alvászavarok és persze az extrém mértékű szomjúság. A vízivás itt is csak tüneti kezelés, elsősorban a stressz hatásait kell csökkentenünk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nőknél az ösztrogén és a progeszteron nevű hormonok szintjének változásai egyaránt okozhatnak szomjúságot, akárcsak a menstruáció maga. A legtöbb nőnek a menstruációt megelőző héten, vagy napokban, több folyadékra lehet szüksége, a szomjúság erre utal. Szerencsére, ez nem olyan probléma, amely miatt komolyabban aggódni kellene - inkább legyen mindig a kezünk ügyében egy nagy pohár víz!
A xerosztómia nevű betegséget, vagyis a száj nyálkahártyájának túlzott kiszáradását sokan összekeverhetik a szomjúsággal, pedig az előbbinél elsősorban a nyáltermelődés zavaráról van szó, nem pedig a szervezet folyadékháztartásának problémájáról. A száraz száj jelenségének hátterében számos dolog állhat, például gyógyszerek vagy éppen az, ha nyitott szájjal alszunk. Az ivással ugyan ideiglenesen visszaállíthatjuk a nyálkahártya nedvességét, de ez csak átmeneti megoldás, ezért mindenképpen érdemes megemlíteni az orvosunknak, ha szájszárazsággal küzdünk.
Nem árt azt sem megvizsgálni, hogy milyen ételeket ettünk az utóbbi időben. Bizonyos fogásokról egyértelműen tudhatjuk, hogy szomjúságot okoznak, ilyenek például a sós chipsek, ropik. Azonban bizonyos zöldségek és gyümölcsök vízhajtó hatásúak, így fokozott vizeletürítésre serkentik a szervezetet, ami pedig szomjúsággal jár. Ezek közé az ételek közé tartozik például a spárga, a zeller, a cékla vagy a petrezselyem.
Ez is érdekelhet
