Washington, 2007. július 3. (MTI/AP) - Nagyban növeli a szívritmuszavar és a gutaütés kockázatát két génmutáció, állítják a Nature legújabb számában megjelent tanulmányukban izlandi kutatók, akik új vizsgálati módszert is ajánlanak a rendellenesség kiszűrésére.
A tudományos folyóirat szerint a deCODE genetikai kutatóvállalat munkatársai több ezer izlandi, svéd, amerikai és hongkongi kísérleti alany génállományát vizsgálták. Megállapították, hogy jelentősen növelheti a szívritmuszavar kialakulásának kockázatát két mutáció a korai szívfejlődésért felelős génben.
A szívrendellenesség légszomjat, heves szívdobogást és szélütést okozhat, a felfedezés pedig azért fontos, mert "a szívritmuszavarral járó gutaütés gyakran rokkantsággal végződik" - mondta Kari Stefansson vezérigazgató.
Az orvosok akkor beszélnek szívritmuszavarról, amikor a szív felső és alsó kamrái ütem nélkül, össze-vissza lüktetnek. A szív ezért szabálytalanul és gyorsan ver, aminek hatására vérrög keletkezhet, ha pedig a vérrög eltorlaszolja az agyba pumpált vér útját, az agysejtek gyors pusztulásnak indulnak, és a páciens gutaütést kap.
A deCODE tudósai a Nature Genetics című tudományos szaklap vasárnap megjelent számában is publikáltak egy tanulmányt. Az izlandi tudósok felfedeztek a 17-es számú kromoszómán két genetikus faktort, amelyek növelik a prosztatarák kockázatát. A két faktor együttesen a prosztata-daganatok egyharmadáéért felel. Az is kiderült viszont, hogy az egyiknek köszönhetően csökken a veszélye annak, hogy kialakul a 2-es típusú diabétesz, a cukorbetegség leggyakrabban előforduló fajtája.
"Ez is mutatja, hogy az emberi test milyen kifinomult, érzékeny szerkezet, és mennyire fontos a körültekintő orvosi munka, hogy az egyik betegség megelőzésével ne növeljük egy másik baj kockázatát" - mondta Stefansson.
Ez is érdekelhet
(MTI-Panoráma)
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: