Egyelőre nincs olyan ország, amely megfelelően tudná kezelni az elhízás és a túlsúly problémáját - állapítja meg a interneten is elérhető adatokból derül ki.
Ezzel a mutatóval hazánk megelőzi Lengyelországot és Oroszországot (egyaránt 59,2 százalék), Csehországot (61,4 százalék), illetve Szlovákiát (60,4 százalék) Ugyanakkor elmaradunk az USA 67,4 százalékos arányától. Észak-Afrikában azonban Líbia és Egyiptom is 70 százalék fölötti aránnyal tűnik ki.
A szakértők szerint mindez összefügg a modernizációval, ami fizikai inaktivitáshoz (mozgáshiányhoz) vezet "minden szinten". A mostani felmérést a washingtoni központú, egészségügyi adatokkal és azok értékelésével foglalkozó szervezet, az IHME (Institute for Health Metrics and Evaluation) koordinálta.
Összeállítói szerint ez a legátfogóbb vizsgálat, amely eddig a kérdéskörről készült. Erről a brit orvosi folyóiratban, a The Lancetben tettek közzé tanulmányt. A kutatók a WHO felméréseit, kormányzati weboldalakat, és a témával - azaz az elhízással és a túlsúllyal - foglalkozó cikkeket tekintettek át világszerte. A tanulmány szerint az elhízottság világszerte növekvő mértékű, jóllehet a fejlett országokban maradt a legmagasabb a túlsúlyosak aránya.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az adatok szerint a Földön élő 671 millió elhízott ember több mint a fele tíz országban él. Ezek között a sorrend a következőképpen alakul: Egyesült Államok, Kína, India, Oroszország, Brazília, Mexikó, Egyiptom, Németország, Pakisztán és Indonézia.
A tanulmány szerint globálisan kellene fellépni az olyan rizikótényezőkkel szemben, mint a túlzott kalóriabevitel, a mozgáshiány és az élelmiszeripar promóciós tevékenysége, amit az élelmiszerfogyasztás növelése érdekében fejt ki. Ali Mokdad professzor, az IHME illetékese szerint egyetlen ország sem tudta eddig megoldani az elhízás kérdését, ami egyébként relatíve új probléma. Ezért még időbe kerül, amíg e kérdésben eredményt lehet felmutatni.
Az elhízás olyan kérdés, amit nemzeti, helyi, családi és egyéni szinten is kezelni kell - véli John Newton professzor, angol közegészségügyi szakértő. A tanulmány szerint a fejlődő országokban több nő küszködik az elhízással, mint férfi. Ennek oka az lehet, hogy feladataik rendkívül összetettek, a munkahelyi és az otthoni feladatok túl nagy terhet rónak rájuk, és nem tudnak eléggé odafigyelni a súlyukra, annak "karbantartására".
A fejlett országokban viszont a férfiaknál súlyosabb a helyzet. Ebben a szuburbanizáció (elővárosiasodás) is szerepet játszik: a munkahelyükre utazva több időt töltenek el, így kevesebb idejük marad testmozgásra. Hermann Toplak, a Grazi Egyetem osztrák professzora szerint az elmúlt évtizedekben a világ modernizációja minden szinten fizikai inaktivitáshoz vezetett. Ma már a gyerekek és a felnőttek sem építenek fel megfelelő mennyiségű működő izomtömeget. A klasszikus étkezéseket pedig kontrollálatlan napi "élelmiszerbevitel" váltotta fel.
